Az európai uniós országok energiaügyi miniszterei megállapodtak a gázárplafonról - közölte hétfőn a Twitteren a cseh elnökség szóvivője, Dmitrij Černikov.
DEAL.
— Dmitrij Černikov (@CZernikovD) December 19, 2022
A megállapodásra több hetes tárgyalásokat követően került sor. A Reuters birtokába jutott dokumentumok és a nyilatkozó uniós tisztviselők szerint az európai uniós országok energiaügyi miniszterei megállapodtak abban, hogy az árplafon akkor lép életbe, ha a gáz referenciaára 180 euró/megawattóra szintre emelkedik, és három napon át ezen a szinten marad.
A felső korlát február 15-től léphet életbe, és kezdetben nem vonatkozik a tőzsdén kívüli kereskedésre - áll a dokumentumban.
Tisztviselők azt is elárulták, hogy a korábban ódzkodó Németország végül megszavazta a gázárplafonról szóló európai uniós megállapodást, annak ellenére, hogy aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ez milyen hatással lesz Európa esélyeire az árversenyben a globális piacokon.
A magyar álláspont
Szijjártó Péter ma korábban egy sajtótájékoztatót is tartott, ahol ismertette a magyar álláspontot is. A külgazdasági és külügyminiszter miniszter többek közt elmondta, hogy
Ahelyett, hogy az Európai Unió értelmes kérdésekkel, új energiaforrások keresésével, az infrastruktúra fejlesztésével foglalkozott volna, az elmúlt hónapok a gázársapka körüli szerencsétlenkedéssel mentek el.
Végül hozzátette:
akárhány szavazási kör lesz a mai nap folyamán, Magyarország nemmel fog szavazni. Vezetékeket kell építeni meg LNG-kikötőket kell építeni, új forrásokat kell keresni, nem szerencsétlenkedni az ársapkával.
Szijjártó Péter teljes nyilatkozata megtalálható korábbi cikkünkben:
(Reuters)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
