A 129 milliárd eurós kiadással számoló költségvetés nem éri el a tagállamok összesített bruttó hazai termékének egy százalékát, de közel két százalékos növekedést jelent az idei keretekhez képest - emlékeztettek közös közleményükben a miniszterek. Az uniós intézmények tíz nappal ezelőtt állapodtak meg a büdzsé részleteiben. Az EP a végső kompromisszumnál jóval magasabb arányú, több mint 5 százalékos növekedést szeretett volna elérni. A tagországok azonban a nemzetközi gazdasági válság miatti nehéz helyzettel, a takarékoskodás szükségességével érveltek, és csak mérsékelt növelést fogadtak el.
A mostani döntést kísérő nyilatkozatban a miniszteri tanács úgy fogalmazott: meglátása szerint a kompromisszum megtalálta a helyes arányt a büdzsé mértékének - a tagországok konszolidációs erőfeszítéseit is segítő - korlátozott emelése, valamint a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés ösztönzését szolgáló intézkedések finanszírozása között. Idén az EU 126,5 milliárd euróból gazdálkodott.
Elfogadott a pénzügyminiszterek érintett csoportja egy jelentést is arról, hogyan lehetne javítani az adóügyi együttműködést az uniós versenyképességi paktumhoz (Euró Plusz) csatlakozott országok között. Ez volt a paktumnak az az eleme, amely miatt Magyarország tavasszal úgy döntött: egyelőre nem csatlakozik a közös programhoz (bár az abban szereplő vállalásokhoz hasonlókat maga is tett). A jelentés szerint - amelyet decemberben az uniós állam- és kormányfői tanács is megvitat - a 23 érintett EU-tagországnak olyan témákról kellene közös gondolkodást kezdeniük, mint az ártalmas gyakorlatok elkerülése, a bevált tapasztalatok cseréje, az adócsalás és -megkerülés elleni fellépés, a nemzetközi koordináció.
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
