Kisida a legfrissebb összesítés szerint 257 szavazatot szerzett a döntő fordulóban, legerősebb riválisa, Kono Taro, az oltási programért felelős miniszter pedig 170-et. A választáson két nő, Takaicsi Szanae volt belügy- és távközlési miniszter és Noda Szeiko is indult, ám ők az első kör után visszaléptek.
Elemzők szerint Kisida Fumio viszonylag alacsony támogatottságot élvez az országban, így elképzelhető, hogy személye megnehezíti az LDP helyzetét a parlamenti választásokon. Úgy vélik, hogy az új miniszterelnök legfontosabb feladata a koronavírus-járvány nyomán megroppant japán gazdaság talpra állítása lesz.
Korábban Kisida azt mondta, hogy célja a középosztály, illetve a gazdaságilag sérülékeny csoportok - például a kisgyerekes családok - erősítése.
Kisida Fumio 2012-től 2017-ig állt a külügyi tárca élén. E tisztségében ő volt az egyik szervezője Barack Obama akkori amerikai elnök 2016-os hirosimai látogatásának, 2015-ben pedig ő írta alá Szöullal a második világháborúban a japán hadsereg által prostitúcióra kényszerített dél-koreai nők ügyét rendező, "végső és visszafordíthatatlan" megállapodást. Ebben megegyeztek, hogy pénzalapot hoznak létre az 1910 és 1945 közötti japán gyarmati uralom idején szexrabszolgaságra kényszerített dél-koreai nők támogatására, amelyhez a japán kormány egymilliárd jennel (2,8 milliárd forinttal) járul hozzá. Dél-Korea cserébe vállalta, hogy az ügyben nem bírálja többé Japánt.
Az LDP-t eddig irányító Szuga Josihide, a jelenlegi miniszterelnök szeptember elején jelentette be, hogy nem indul a párt elnöki posztjáért. A párt elnöki tisztsége lényegében automatikusan a miniszterelnöki posztot is jelenti, mert a kormányzó pártnak többsége van a parlament alsóházában.
Ezzel együtt azonban fontos megjegyezni, hogy Japánban legkésőbb november végén parlamenti választásokat fognak tartani.
Borzasztó dolog fog történni. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
