Jövő júniusban megkezdődhetnek Albánia és Macedónia európai uniós csatlakozási tárgyalásai, amennyiben a két ország megfelelő előrelépést ér el a szükséges reformfolyamatban - hagyták jóvá keddi luxembourgi ülésükön a tagállamok általános uniós ügyekben illetékes miniszterei.
Az Európai Bizottság még áprilisban tett javaslatot az albán és a macedón csatlakozási tárgyalások megindítására. Számos tagállam ezt azonnali hatállyal jóvá is hagyta volna, főként a görög-macedón névvita rendezésének sikerét látva, mások - elsősorban Franciaország és Hollandia - azonban ezt ellenezték, és végül a feltételes hozzájárulás lett a kompromisszum.
A tagállami kormányokat tömörítő tanács felszólította az Európai Bizottságot, hogy kövesse szorosan figyelemmel a reformintézkedéseket a két országban.
Itt van, miben kell fejlődni
Macedóniában mindenekelőtt a korrupcióellenes harc, a biztonsági szolgálatokra vonatkozó szabályok, továbbá az igazságügyi és a közigazgatási reform terén van szükség előrehaladásra. Albánia esetében az igazságügyi reform és a korrupcióellenes intézkedések mellett a szervezett bűnözés elleni küzdelmet emelték ki.
Gernot Blumel osztrák EU-ügyekért felelős miniszter szerinta döntés erős jelzést küld a nyugat-balkáni államoknak, hogy nyitva áll előttük az integráció útja, de ehhez bizonyos feltételeket először teljesíteniük kell.
Német kollégája, Michael Roth délelőtt arról beszélt, hogy a két országban figyelemreméltó eredményeket értek el a jogállamiság és a bírói függetlenség terén, Berlin ezért támogatja a csatlakozási tárgyalások azonnali megkezdését.
A tanácsülés francia és holland résztvevője elismerte az előrelépést, de aggodalmát fejezte ki a korrupció és a jogállamiság helyzete miatt. A tárgyalások hivatalos megkezdéséről a tagországok állam- és kormányfői döntenek.
Montenegróval, Szerbiával és Törökországgal megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, Macedónia és Albánia 2005, illetve 2014 óta tagjelöltek, Koszovó és Bosznia-Hercegovina pedig potenciális tagjelölt ország.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
