Amit mi már jó rég megszoktunk, a jóléthez és nyugalomhoz szokott amerikaiaknak példátlan helyzet. Van ugyan 4 évente elnökválasztás, és a kedélyek fel is korbácsolódnak valamelyest, de a többség számára ez a demokráciával járó normál versengés, melynek eredményét elfogadják és a továbbiakban nem foglalkoznak vele. Most azonban olyan eldurvult kampány és turbulens elnökcsere zajlott, amilyet az amerikaiak még sosem éltek át.
Már kezdtek megnyugodni
Az APA, az amerikai pszichológusok szövetsége 10 éve kezdte felmérni reprezentatív felmérések alapján, hogy milyen az amerikaiak általános lelkiállapota, mekkora a stressz. Arra jutottak, hogy normál esetben három dolog okoz stresszt a többségnél: a pénz, a munka, és a gazdaság helyzete. A fiatalabbak az egyetem elvégzésére felvett diákhitel miatt aggódnak, az idősebbek a nyugdíj miatt, a várható gazdasági helyzet miatt pedig mindenki (ne felejtsük el, hogy az időszak nagy részében hatott még a 2008-as válság, csak az utóbbi 1-2 évben mennek újra jól a dolgok).
Az évente 50 ezer dollár alatt keresők jobban aggódnak, mint akik ennél több jövedelemre tesznek szert (szerény 15 millió forint, havonta bruttó 1,2 millió, jaj de sajnáljuk őket, mondhatnánk, de hát számukra természetes adottság a jólét). Mindazonáltal a 10 év folyamán fokozatosan csökkent a nyugtalankodás, ahogy javult a gazdaság, egész addig, amíg meg nem jelent Trump, mint elnökjelölt, és el nem durvult a kampány tavaly nyáron. Az amerikaiak 52 százaléka, úgy a demokraták, mint a republikánusok, rettegni kezdtek a szokatlan elnökválasztástól.
Eldurvult a helyzet
A Bloomberg szerint a januárban készített felmérés még rosszabb helyzetet mutatott: immár 57 százalék félt, pedig azt lehetett várni, hogy az augusztusban eldurvult kampány hatása majd lecseng a választások után, ahogy ez mindig lenni szokott. Most nem így volt, ment az adok-kapok, és megy még most is, csak most már nem csak a két oldal csatározik egymással, hanem a republikánusok egymással is, héják a galambokkal, a titkosszolgálatok a kormányzattal. Csupa olyan jelenség, amit sok országban már ismernek, ahogy mi magunk is.
Csoportok szerint
A felmérés még kor és bőrszín szerint is megvizsgálta a hatásokat, nem beszélve a politikai hovatartozásról. A feketék 70, az ázsiaiak 58, a latin-amerikai származásúak 57, míg a fehérek 41 százaléka tartott a választások eredményétől. A demokraták 76, a republikánusok 59 százaléka félt (ezek szerint Trumptól többen, de hát ő is volt a kiszámíthatatlanabb és szokatlanabb). Ami a kor szerinti megoszlást illeti: a fiatalok sokkal jobban aggódtak, mint szüleik és nagyszüleik (az ifjúság igen nagy arányban Clinton-párti volt). A városiak jobban aggódtak, mint a vidékiek, de ez sem meglepő, hisz a vidék szavazott Trumpra.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
