|
| Recep Tayyip Erdogan. EPA/PAVEL GOLOVKIN / POOL |
Uniós vezetőkkel tárgyal ma Brüsszelben Recep Tayyip Erdogan. A török elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az EurópaI Tanács elnökével tárgyal majd a görög-török határon kialakult menekülthelyzet megoldásáról.
Törökország február végén döntött úgy, hogy nem tartóztatja fel többé a Szíriából Európába igyekvő menedékkérőket – sőt, gyakorlatilag buszokkal fuvarozta őket a görög határra. (A hivatalos verzió szerint nem képesek többé kezelni a menekültáradatot – a szerk.)
Ennek hatására több tízezren torlódtak fel a határnál, ahol számos összecsapásra is sor került a görög rendőrök és az érkezők között, egy menekült kisfiú pedig a vízbe fulladt.
Mit akar Erdogan?
A török elnök ma várhatóan válaszút elé állítja majd az uniós vezetőket – alighanem virágnyelven, körmönfont diplomáciai üzenetekbe csomagolva. A Financial Times szerint az üzenet lényege:
Segítsetek vagy újabb migrációs krízist szabadítok rátok.
Erdogan persze várhatóan semmi újat nem fog mondani, hanem gyakorlatilag megismétli majd az elmúlt években számos alkalommal hangoztatott követeléseit:
- Vegyen át több menekültet az EU Törökországból.
- Gyorsítsák fel a Törökországban élő menekültek ellátására szánt, hatmilliárd euró uniós segély esedékes, hárommilliárd eurós részének kifizetését.
- Legyen előrelépés a vízum eltörlése ügyében (Törökország régóta szeretné, ha állampolgárai vízum nélkül utazhatnának be az EU-ba).
- Modernizálják a török-uniós vámegyezményt.
Mit mond Brüsszel?
A brit üzleti lap szerint ugyanakkor egyik kérdésben sem várható áttörés.
Az EU már múlt héten elutasította azt a kérést, hogy szabadítson fel plusz egymilliárd eurót Törökország számára. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője pedig azt mondta: hajlandó meghallgatni a török panaszokat, viszont máshogy látják a 2016-os egyezmény gyakorlati működését. (Törökország és Brüsszel négy évvel ezelőtt kötött megállapodást a migránsok feltartóztatásáról, ezt az egyezményt rúgta fel gyakorlatilag Erdogan február végén – a szerk.)
Az uniós külügyminiszterek egyúttal kikérték maguknak, hogy zsarolják őket.
(Az EU) határozottan elutasítja, hogy Törökország politikai célokra használja fel a migrációs nyomást
– fogalmaztak közleményükben.
Keményebb fellépés
Ez persze nem azt jelenti, hogy az EU ölbe tett kézzel ül: Ursula von der Leyen – Charles Michellel és David Sassolival, az Európai Parlament elnökével közösen – maga is ellátogatott a határra múlt héten, és konkrét segítséget ígért:
- Az uniós közösség 700 millió eurót ad a migrációs helyzet kezelésére, valamint orvosokat, gyógyszereket és sátrakat küld a határhoz,
- Az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex a többi közt hét hajót, két helikoptert és további száz határőrt irányít a térségbe.
Ursula von der Leyen – amellett, hogy kifejezte együttérzését a menekültekkel – érezhetően keményebb hangnemet üt meg az előző uniós vezetésnél. Görögországot Európa pajzsának nevezte, és hozzátette:
A legfontosabb, hogy tartsuk fent a rendet a görög határon, amely európai határ is.
Uniós tisztviselők szerint a helyzet az elmúlt napokban némileg normalizálódott, miután a török hatóságok az életveszély miatt megtiltották a tengeri határátkelést.
A szárazföldi határon pedig a görög rendfenntartók állják útját a menedékkérőknek: ma reggelig bezárólag, 24 óra alatt több mint 1600 embert akadályoztak meg a határátlépésben.
Négyen meghaltak a Harkiv megyei Lebjazse faluban az orosz hadsereg éjszakai dróntámadásában. 
