Nagy demonstrációt szerveztek a lengyel tanárok a varsói oktatási minisztérium épülete elé az idei tanévnyitó után – derül ki a Notes from Poland hírportál összefoglalójából. A tüntetést megelőzően Przemyslaw Czarnek oktatási miniszter egy transzparenst helyeztetett el a főbejáratnál, amely szerint a lengyel kormány növeli az oktatás finanszírozására szánt összeget. .
A tanárok szerint a tárcavezető által "reklámozott" extra pénz közel sem kompenzálja az infláció miatt az elmúlt években elszenvedett veszteségeiket. Emellett azzal vádolják a lengyel kormányt, hogy politikai, ideológiai tartalmú reformokat erőltet az iskolákra, ahelyett, hogy segítené a tanárok és a diákok munkáját. A szakszervezet (ZNP) követelései között szerepel, hogy az osztálylétszámok ne haladják meg a 20 főt, a tanárok szabadon választhassák meg a tankönyveket és a diákok pszichológusok segítségét is igénybe vehessék.
Pénzkérdés
A fizetések 20 százalékos emelését is követelik, illetve azt, hogy a tanári bérek igazodjanak az átlagkeresethez. Továbbá azt várják, hogy az oktatási kiadások érjék el legalább a GDP három százalékát.
A cikk szerint egy lengyel tanár bruttó keresete 3690 złotyiról indul (306 ezer forint), miközben a minimálbér 3600 złotyi (299 ezer forint). Az utóbbit 2024-től 4300 złotyra emelik (357 ezer forint), miközben egy kezdő tanár bére több mint 12 százalékos növekedés esetén is csak 4144 złotyi lenne (344 ezer forint). Magyarországon egyébként a KSH-adatok szerint tavaly az általános iskolai tanárok, tanítók átlagbére közel 433 ezer forint volt.
Egy idén életbe lépett jogszabály szerint egy kezdő, főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkező tanár bruttó fizetése 400 ezer forint alapbérrel és ágazati szakmai pótlékkal együtt, ez nettóban alapesetben 266 ezer forint.
Magyarországon is vannak problémák
Az oktatási rendszer, ezen belül a tanárfizetések kérdése régóta napirenden van Magyarországon is. Maruzsa Zoltán államtitkár augusztus közepén - a Népszavának a kérdésre, hogy miért kell még mindig az Európai Unióra várni a nagyobb arányú pedagógusbér-emeléshez, miközben a béremelés nagyobb részét saját forrásból kell megvalósítani - azt mondta: a kormány a maga részét 2022 január óta fizeti, a tavalyi és az idei 10-10 százalékos emelés is a nemzeti költségvetésből valósult meg. Véleménye szerint az, hogy a nagyobb arányú béremelés össze van kötve az uniós forrásokkal, pénzügyi stabilitási kérdés. Hozzátette, ha legalább azokon a területeken, ahol nincs vita az Európai Bizottsággal, megkezdődne a támogatások beáramlása, bátrabban és nagyobb ütemben lehetne folytatni a béremelést.
A kedvezőtlen oktatási helyzetre utal, hogy a Republikon Intézet szeptember elején publikált felmérése szerint még a kormánypárti szavazók is elégedetlenek, mindössze 21 százalékuk tartja megfelelőnek a mostani magyar oktatási rendszert. Vagyis a többség szerint rosszul mennek a dolgok. A problémás helyzetet jelzi, hogy több iskolában nehezen indult az idei tanév. Voltak iskolák, ahol az ideiglenes órarend, a tanárhiány, a hiányzó iskolaépület okozott zavart. (Laptársunk, a Klasszis-lapcsaládhoz tartozó Mfor a magyarországi tanévkezdésről szóló cikkei itt érhetőek el.)
Mennyire végzi jól a munkáját a lengyel miniszter?
Visszatérve Lengyelországba: a közösségi médián folytatott kutakodások alapján készült becslés szerint szeptember 1-jén 8100 üres álláshely volt a lengyel iskolákban. Oktatáskutatók szerint ez a szám nagyobb lenne, ha a tanárok nem vállalnának sok túlórát.
A Wolna Szkola (Szabad Iskola) nevű oktatási civil szervezet pedig azt kifogásolja, hogy a lengyel parlament elé került egy törvényjavaslat, ami kitiltatná a civil szervezeteket az iskolákból. Ez véleményük szerint korlátozná a diákok szabad tanulásának lehetőségét.
Czarnek miniszter szerint, a ZNP hazudik, ha a szakszervezet nem létezne, akkor a tanárok sokkal jobb helyzetben lennének. Egy rádióinterjúban megkérdezték tőle, milyen osztályzatot adna magának tárcavezetői tevékenységét értékelve, mire azt felelte 4+-t (négyes plusz vagy négyes fölé) a hatfokozatú skálán. Ezzel szemben egy év eleji közvélemény-kutatás válaszadónak 43 százaléka szerint ő az elmúlt két évtized legrosszabb oktatási minisztere.
