|
| Angela Merkel (Kép forrása: EPA) |
Angela Merkel bírálta a szembenálló felek közötti éles hangvételt. Szerinte sem a kijelentések élességének fokozása, sem a katonai beavatkozás nem jó válasz. Inkább a békés megegyezésre való igyekezetet szorgalmazta.
Martin Schulz a konfliktus megoldására az iráni atomegyezményhez hasonló diplomáciai megállapodást javasolt Talán egy hasonló szerződéssel Észak-Koreában is el lehetne érni a nukleáris fegyverkezés korlátozását - mondta az SPD politikusa.
Eljött a diplomáciai beavatkozás ideje a katonai eszkaláció megakadályozására. Ehhez pedig meg kell hallgatni az ENSZ biztonsági tanácsában jelen lévő minden ország javaslatát.
A 2015-ben megkötött iráni atomegyezményről évekig zajlottak a tárgyalások. Az iszlám köztársaság és a hat nagyhatalom - Oroszország, Kína, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország - között született megállapodás célja annak biztosítása, hogy az iráni nukleáris programot nem használják katonai célokra. Cserébe a nagyhatalmak megszűntették az Irán ellen bevezetett gazdasági szankciókat, kivéve a fegyver- és a rakétaszállítási embargót.
|
Nukleáris fenyegetőzés Koreában – miben különbözik az 1962-es kubai rakétaválságtól? A befektetők most ébrednek rá arra, hogy az 1962-es kubai válság óta a világ most áll legközelebb egy nukleáris konfliktushoz. De míg akkor Kennedy elnök a válság csillapítására törekedett, addig ez alkalommal Trump elnök folyamatosan önti az olajat a tűzre. Pekinghez hasonlóan Moszkva is stratégiailag érdekelt egy puffer-állam fönntartásában az amerikai szövetséges Dél-Korea északi szomszédságában. Káncz Csaba jegyzete >>> |
„Szükség esetén minden országot be kell vonnunk ezen ernyő alá” – mondták a török vezetés. 
