MTI/AP/Amel Emric

Aláírták az ENSZ migrációs csomagját tegnap a marokkói Marrákesben. Az egyezmény nem kötelező érvnyű, ám így is belharcokat idézett elő több kormánypártban, illetve kabinetben is, ideértve Belgiumot, ahol a kormány öt hónappal az általános választások után belebukott a hétvégén a flamand nacionalisták kiválásába és Szlovákiában, ahol lemondott a külügyminiszter. Több, mint egy tucat nyugati ország nem írta alá a csomagot.

Véget ért egy korszak az olaszoknál

Ezzel párhuzamosan új javaslatot terjesztett elő Franciaország és Németország a dublini menekültügyi szabályozás reformjára, amelynek értelmében állandó és kötelező jellegű áthelyezési kvótákat állítanának fel, az ebben való részvétel ugyanakkor kiváltható lenne anyagi támogatással is. Párizs és Berlin egy effajta kompromisszummal próbálná áthidalni a menedékkérők befogadását elutasító tagállamok és a fő érkezési országok álláspontja közötti szakadékot. Előbbiek attól tartanak, hogy a kvótarendszer bátorítást jelentene az útnak indulást tervező bevándorlók számára, utóbbiak pedig főképpen azt sérelmezik, hogy a jelenlegi szabályok alapján kizárólag ők felelősek az oda érkezők befogadásáért.

Emellett a javaslat szerint Olaszországnak kedvezve speciális előírások vonatkoznának a Földközi-tengeren kimentett migránsokra. Róma viszont már saját kezébe vette a dolgok irányítását és a november 28-án elfogadott új keményvonalas bevándorlási törvény szerint csak annak adható menedékjog, akik igazoltan háborús menekültek vagy politikai üldöztetés áldozatai. A menedékkérő elvesztheti a védelmet, ha erőszakosan lép fel közhivatalnokkal szemben, ha lopást követ el, illetve, ha akár csak átmenetileg visszatér hazájába. A törvény szerint azok, akik nem olasz állampolgárként születtek, elvesztik állampolgárságukat, ha terrorizmussal kapcsolatos bűncselekménnyel kapcsolatban elítélik őket.

Olaszországon nagyot csattant az ostor az elmúlt évek nyitott európai határainak következtében, és csupán az elmúlt öt évben mintegy 700 ezer menekült és migráns lepte el az országot.  Tavaly 119 369-en érkeztek a tengeren, de az új kormány hatalomra kerülése óta radikálisan csökken a számuk: idén az első 11 hónapban csupán 23 ezer migráns érkezett.

Határozott lépések a migráns bűnözők ellen

Káncz Csaba

Ausztriában a börtönlakóknak már 54 százaléka (!) külföldi származású, ezért a keményvonalas kormány Bécsben ki akarja terjeszteni azt a jogszabályt, miszerint a külföldi bűnelkövetők hazájukban töltsék le börtönbüntetésüket.  A külföldi börtönök helyhiánya, higéniájának- és orvosi ellátásának színvonala azonban gyakran problematikus. Az osztrák sajtó szerint ez olyan EU tagországokra is vonatkozik, mint Bulgária, Románia, Szlovákia és Magyarország, ezért ennek témáját Bécs intenzívebben akarja megvitatni Brüsszellel.

Dániában eközben egy kietlen kis szigetre telepítenék a „nemkívánatos” migránsokat, az erre vonatkozó tervet – amely még a parlament jóváhagyására vár – múlt pénteken fogadta el a kormány Koppenhágában.   Az elképzelés szerint azokat a bevándorlókat, akiknek a dán hatóságok elutasították a menedékkérelmét, illetve akik bűntett elkövetése miatt deportálásra várnak, a Dániától délkeletre levő Lindholm szigetére vinnék.

Emellett a kormány tárgyalásokat kezdett Litvániával, hogy ott felépítendő börtönökben töltsék le büntetésüket a kiutasításra ítélt bűnelkövető menekültek és migránsok. A felépítendő balti börtönöknek jóval alacsonyabb színvonala lesz, mint a dániaiaknak. Preben Bang Henriksen, a kormányzó liberális-konzervatív Venstre párt jogi szóvivője szerint a külföldi bűnözők külföldi börtönökbe küldése fontos jelzésként fog szolgálni.

Káncz Csaba jegyzete