Merkelék megszívták: eurómilliókat vesztettek az EU döntése miatt

A tárca szóvivője, Simone Buser Berlinben a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy a luxembourgi bíróság ítéletének keddi kihirdetése után a minisztériumban megalakítottak egy munkacsoportot, amely még este felmondta a rendszer kiépítésére kötött két szerződést - az útdíjfizetési rendszereket fejlesztő osztrák Kapsch-sal és az Eventim nevű német jegyforgalmazó társasággal -, és folyamatosan dolgozik az ítéletből adódó feladatokon.

Ismertette, hogy 2014-től 2018-ig 42 millió eurót (13,6 milliárd forint) költöttek el a hivatalosan infrastrukturális hozzájárulásnak nevezett díj 2020-ra tervezett bevezetésének előkészítésére. Az idei évre további 86 millió eurót irányoztak elő, ezeket a kiadásokat leállították.

Ennek a tervnek lőttek

Egyelőre nem tudni, hogy végül mekkora összeget emészthet fel a kudarcba fulladt vállalkozás, a munkacsoport a következő héten végezhet a számításokkal - fejtette ki a szóvivő. A közpénz haszontalan felhasználására utaló újságírói kérdésekkel kapcsolatban rámutatott, hogy a tárca köteles volt előkészíteni a díjfizetési rendszert, mert így rendelkezett a törvényhozás mindkét háza (Bundestag, Bundesrat). Megjegyezte, hogy az Európai Bizottságnak sem volt kifogása a rendszer ellen. Aláhúzta: biztos, hogy az autópálya-használati díj az eddig tervezett formában nem valósul meg Németországban.

Előző nap Angela Merkel kancellár egy más ügyben tartott tájékoztatón elmondta, hogy kormánya eleget tesz az Európai Bíróság döntésének, elemzi a helyzetet és később dönt arról, hogy milyen lépéseket tesz.

Szerdán a Kapsch és az Eventim közölte, hogy megkapták a közlekedési minisztériumtól a szerződés felmondását, és vizsgálják, hogy mit tegyenek. Jelezték: a szerződésben vannak az őket esetlegesen érő károk megtérítésére vonatkozó rendelkezések, amelyek arra az esetre is érvényesek, ha végül mégsem vezetik be a díjfizetési rendszert.

A Kapsch és az Eventim konzorciuma tavaly kapott megbízást a rendszer kiépítésére és üzemeltetésére. A két cég a szerződés alapján 12 év alatt 2,078 milliárd euró bevételhez jutott volna. A kormány azzal számolt, hogy a díj révén évente 600 millió euró plusz forrást lehet majd a közlekedési infrastruktúra fenntartására és fejlesztésére fordítani.

Ez volt a probléma a tervezettel

Az autópálya-használati díjat a személygépkocsik és lakóautók után kellett volna megfizetni, és nemcsak a külföldieknek, hanem a németeknek is, de őket a gépjárműadó csökkentésével tehermentesítették volna. Az Európai Bíróság erre hivatkozva minősítette jogellenesnek a szabályozást, ítélete szerint a díj diszkriminálja, hátrányosan megkülönbözteti a nem német autósokat.

A csaknem 13 ezer kilométeres német autópálya-hálózat használatáért a tehergépjárművek után már 2005 óta fizetni kell, és 2012-ben több mint ezer kilométernyi főutat is fizetőssé tettek. Az már többször felvetődött, hogy a személygépkocsikra is ki kellene terjeszteni a rendszert.