A nemzetközi kereskedelem nyitottsága és a többoldalú, multilaterális együttműködés folytatása mellet foglaltak állást hétfőn Berlinben Angela Merkel német kancellár és a vezető nemzetközi gazdasági szervezetek vezetői.
Ettől lesz jobb mindenkinek?
A globalizáció és a digitalizáció által meghatározott világgazdasági környezetben elengedhetetlen a "multilaterális kereskedelem" és az együttműködés a nemzetközi szervezetek keretében, hogy a gazdasági növekedés ne csak kevesek, hanem mindenki jólétét szolgálja - emelte ki Angela Merkel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a Kereskedelemi Világszervezet (WTO), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank vezetőjével folytatott szokásos éves informális találkozója után tartott sajtótájékoztatón.
A sorban kilencedik ilyen találkozóra az IMF, a WTO és a Világbank által készített elemzés bemutatóján Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a nemzetközi kereskedelem "milliókat emelt ki a szegénységből, növeli a jövedelmeket és világszerte emeli az életszínvonalat".
Ahol a legtöbbet segít
A tanulmány szerint a nemzetközi kereskedelem leginkább az alacsony jövedelmű rétegek helyzetét javítja, árcsökkentő hatásának túlnyomórészt ők a haszonélvezői. Azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy a magukat vesztesnek érzők "fájdalmát" valóságos, igazi veszteségek okozzák - tette hozzá Jim Yong Kim, a Világbank elnöke. Ezért enyhíteni kell a világkereskedelem szabadságának negatív hatásait, a gyárbezárásokat, városok és térségek hanyatlását, ami például az amerikai Iowa államban figyelhető meg - mondta a Világbank Iowában felnőtt vezetője, aki testközelből tapasztalta meg a helyi ipar leépülését.
Ugyanakkor nem szabad minden rosszat a nemzetközi kereskedelemnek tulajdonítani, hiszen a nyugati világban az utóbbi évtizedekben felszámolt munkahelyek 80 százaléka nem a kereskedelem, hanem a technológiai változások miatt szűnt meg - húzta alá Roberto Azevedo, a WTO főtitkára.
Az IMF, a WTO és a Világbank szerint nem a közösen elfogadott, nemzetközi szabályokon alapuló kereskedelem korlátozásával, hanem legfőképpen az oktatási és képzési, továbbképzési rendszer fejlesztésével, a munkaerőpiac rugalmasságának erősítésével és előremutató beruházásokkal, például a széles sávú internet infrastruktúrájának kiépítésével kell megküzdeni a digitalizáció és a globalizáció kihívásaival.
A török külügyminiszter felvázolta a víziót.
