A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal, újabb történelmi mélypontra, 1,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. A mostani kamatvágás nem meglepetés, a folytatásról azonban alaposan megoszlanak a szakértői vélemények:
| Tovább vágnak a nyáron | Nem vágnak / csak ősszel vágnak |
| A hazai kilátásokat illetően az látszik, hogy a piac további kamatvágásokat vár a nyár folyamán, és a csökkentés végpontját 1,3% körül várja - írja Bebesy Dániel. |
Az Equilor viszont gyorskommentárjában azt írja: a piaci szereplők várakozása szerint a mai lépés után a jegybank szünetet tart a kamatcsökkentési ciklusban, ezért a kamatszint leghamarabb az ősz folyamán csökkenhet ismét. |
| A Nézőpont Intézet elemzője pedig szintén azt írja: a mai kamatvágással várhatóan véget ér a márciusban elindított kamatcsökkentési ciklus, "a folyamat lezártnak tekinthető". | |
| A Takarékbank elemzése ebben a kérdésben nem foglal állást, szerintük a kamatcsökkentések folytatása elsősorban attól függ, hogy az MNB csütörtökön megjelenő inflációs jelentésében a 3%-os inflációs cél középtávú eléréséhez további monetáris lazítást tart-e szükségesnek. Erre már a ma 3 órakor megjelenő MNB-közlemény is utalást tehet. | |
Azt hittük ezek alapján, hogy megint irodalmi elemzésre és komoly nyelvészeti intuícióra lesz szükség a jegybanki közlemény értelmezéséhez, ehelyett kerek perec leírták, mire készülnek. "A júniusi Inflációs jelentés előrejelzésének ismeretében, a középtávú inflációs kilátások átfogó áttekintését követően a Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy az inflációs cél középtávú elérése további, kismértékű kamatcsökkentés irányába mutat."
--
Elfogadta a 2016-os költségvetést az Országgyűlés kedden. Oktatásra, egészségügyre nagyjából ugyanannyit költ az állam, mint idén, de nyugdíjakra és pedagógus-bérekre több pénz jut. Extrém időjárás és újabb rezsicsökkentés idén nem várható. Varga Mihály a költségvetésről szóló sajtótájékoztatón elmondta: 2016-ban a kormány 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, 2 százalékos hiánnyal, 1,6 százalékos inflációval számol, és azt várja, hogy az államadósság a bruttó hazai termék (GDP) 74 százaléka alá csökken év végére.
--
Megszavazták a Magyar Fejlesztési Bankról (MFB) szóló törvény módosítását is. A Quaestor-üggyel összefüggésben kiterjesztette kedden a parlament a banktitoknak nem minősülő adatok körét. A 146 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 27 tartózkodás mellett megszavazott törvénymódosítás értelmében nem banktitok a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nek - továbbá a részesedésével működő gazdasági társaságoknak - az MFB-vel kötött ügyleteire vonatkozó szerződés, biztosítéki szerződés, az ügyletekhez kapcsolódó igényérvényesítési eljárások irata, valamint a döntés-előkészítés és a döntéshozatal során keletkezett irat, adat.
--
A Fővárosi Közgyűlés pedig támogatta a 2-es metróvonal és a gödöllői HÉV összekötését. Egyúttal a rákoskeresztúri szárnyvonal kialakításáról szóló projekt megvalósításának koncepcióját is elfogadták. Az előterjesztéshez mellékelt, közel ötszáz oldalas megvalósíthatósági tanulmány szerint a projekt összköltsége több mint kétszázmilliárd forint.
--
A Fővárosi Közgyűlés keddi ülésén döntött arról is, hogy támogatja azt, hogy Budapest pályázzon a 2024-es nyári olimpia és paralimpia rendezési jogára. A megvalósítási dokumentum alapján nettó 774 milliárd forintba kerülne a rendezés, és leginkább a Duna-menti helyszíneket venné igénybe, továbbá a Budapest környéki településekre költözhet ki néhány versenyszám és a selejtezők.
--
A görög válságról ma kevesebb hír érkezett, folynak a tárgyalások. Hetek óta az első komoly ajánlat - így összegezte Donald Tusk, az Európai Tanács vezetője a görög reformtervet. A következő lépés szerdán jöhet - addigra kell előkészíteniük az eurózóna pénzügyminisztereinek az egyezség részleteit a 7,2 milliárd eurós hitelért cserébe. Az EKB, IMF és az Európai Bizottság képviselői szerint is majdnem egyeznek az álláspontok, a görögök szerint most náluk pattog a labda. A gazdasági ügyekért felelős uniós biztos szerint napok kérdése, hogy sor kerüljön a görög megállapodásra. Pierre Moscovici gazdasági ügyekért felelős uniós biztos annak a meggyőződésének adott hangot, hogy megszülethet a Görögország államcsődjét megakadályozó megállapodás Athénnal.
„A párbeszéd és a diplomácia a helyes út” – mondja Grönland miniszterelnöke, de ragaszkodik ahhoz, hogy Grönland „nem eladó”, és nem akar az USA része lenni. 
