Az ikonikus építményben most már 23:45-kor kapcsolják le a világítást – írta Anne Hidalgo párizsi polgármester a Twitteren. Ez az intézkedés a komplex városi energiatakarékossági terv része. Az egybeesik azzal az időponttal, amikor a torony bezár a látogatók előtt. De már 22:45 után megtiltják a belépést.
A torony általában hajnali 1 óráig szokott megvilágítva lenni. Az új intézkedések szeptember 23-án léptek életbe – adta hírül az Associated Press, megjegyezve, hogy a változás részben az ukrajnai háborúnak köszönhető.
"Az energiaválság ugyanúgy sújtja Párizst, mint Franciaország többi részét. Nem várunk tovább, itt az idő a cselekvésre. 2014 óta 10 milliárd eurót fektettünk az ökológiai átállásba" – tette közzé gondolatait Hidalgo a közösségi oldalakon is. "De tovább kell lépnünk, és meg kell hozni bizonyos intézkedéseket, hogy a 10 százalékos energiamegtakarítást elérjük."
Az Eiffel-torony lámpáinak korai lekapcsolása mellett Párizs minden önkormányzati épületében - például a városházán – este 10-kor leoltják a villanyt. Hidalgo szerint a közvilágítás viszont az egész városban, az eddig megszokott módon, bekapcsolva marad, hogy továbbra is biztosítsák a párizsiak biztonságát. A polgármester azt nyilatkozta az AP-nek, hogy az intézkedések "szimbolikus, de fontos lépések".
Az Eiffel-tornyot az 1980-as évek óta világítják ki éjszaka, a ma is látható rendszer szerint. 2000 óta még gazdagabb a fényáradat, amelyet ma természetesen a legkorszerűbb számítógépek vezérelnek. A tornyot négy, 50 mérföldes hatótávolságú motoros spotlámpa is megvilágítja. 2019-ben a négy 2000 W-os projektort LED-es verziókra cserélték.
Az éjszakai, kivilágított Eiffel-torony a világ egyik legtöbbet fotózott létesítménye. Bár állítólag tilos a fotókat akár még az ismerősöknek is felrakni a Facebookra, ennek ellenőrzése ekkora turistaforgalomnál lehetetlen. Az építményről egy becslés szerint több mint 25 millió ember képei vannak fent az interneten: őket kéne egytől egyig felkutatni és leveleket küldeni a címükre, majd ha nem fizetik ki a bírságot, tovább vinni az ügyet, és fizetni a perindítási költségeket. A szigornak az az oka, hogy maga a kivilágítás is külön művészeti projektnek számít.
Az Art Law Journal szerint a közösségi médiás képek valószínűleg nem ütköznek jogi problémába, mivel ez a szabály betartathatatlan. Ám azok a felületek, amelyek kereskedelmi célból használják a kivilágított Eiffel-torony impozáns képét, valóban kaphatnak felszólítást. Ilyenek például az online újságok, moziplakátok vagy akár olyan termékek is, amelyek magukat a torony képével népszerűsítik.
Természetesen nem Párizs az egyetlen város Európában, ahol az elmúlt hónapokban energia-takarékossági intézkedéseket vezettek be. Augusztusban Spanyolország például szigorú korlátokat szabott a légkondicionálásra az üzletekben és más helyszíneken, megkövetelve, hogy a termosztátokat csavarják le, és arra kérte a vállalkozásokat, hogy este 10 óra után hagyják zárva az ajtókat és az ablakokat, amit persze Spanyolországban nehéz betartani, hiszen éppen este 10-kor pezseg az élet.
Arról pedig, hogy milyen intézkedésekkel spórolna energiát Közép-Európa, laptársunk, az mfor.hu írt.
Megérkezett az első öt teherautónyi szállítmány a több mint 171 tonna segélyből, amelyet a Vöröskereszt közúton indított útnak Iránba. 
