A múlt héten bemutattuk Trump új nemzetbiztonsági és védelmi stábját, amely eltökélt abban, hogy felrúgja a nemzetközi közösség által évek hosszú munkájával kiizzadt nukleáris megállapodást Teheránnal. Mintegy vezényszóra, London és Berlin is feltűnően aktív lett a térségben. Irán múlt szombaton már bekérette az Egyesült Királyság londoni nagykövetét és tiltakozott Theresa May miniszterelnök szavai miatt.
London oltalmába veszi volt protektorátusát
May ugyanis múlt szerdán részt vett Bahrein-ben az Öböl-államok éves csúcstalálkozóján, ahol Szaúd-Arábia mozgatta a szálakat és az Egyesült Királyság volt a meglepetés-vendég. A térség felajzott méhkashoz hasonlít egyrészt a csökkenő olajárak miatt, másrészt a szunnita uralkodóházak aggodalmai miatt, amellyel Teherán regionális expanzióját figyelik. A csúcstalálkozó záróközleményében a résztvevők elítélték Irán beavatkozását a régió államainak belső ügyeibe.
Az Öböl-államok királyai, emírjei és szultánjai váratlan támogatást kaptak a csúcson részt vevő brit miniszterelnöktől, aki kijelentette, hogy „világosan érzékeli Irán regionális akcióit és segíteni fog ez ellen küzdeni.” May bejelentette azt is, hogy London stratégiai megállapodásra törekszik az Öböl-országokkal, mégpedig befektetésekkel a védelmi szektorban és tréningekkel Bahrein-ben és Jordániában. May természetesen a Brexit utáni brit kereskedelmi pozíciókat is ápolgatta és kereskedelmi külön-megállapodásokra törekszik az Öböl-államokkal. Ennek letárgyalását bizonyára nem kell jogilag a nulláról kezdeni, hiszen Bahrein egy évszázadon keresztül brit protektorátus volt, egészen a kis olajállam 1971-es függetlenségééig.
A Brexit után kialakult brit kormányzati káoszt mindenesetre jól érzékelteti, hogy miközben May az irániak ellen tüzelte az Öböl-menti államokat, addig saját külügyminisztere, Boris Johnson Rómában kemény kritikával illette a térséget általában. Johnson szerint mind Szaúd-Arábia, mind Irán bábjátékosként rángatja a térség politikai szereplőt. Rijád és Teherán politikai céljaik megvalósítása érdekében visszaélnek a vallási felekezetek lappangó feszültségeivel. Ez a valódi oka a térséget uraló kliensháborúknak.
|
| Káncz Csaba |
Berlin fegyvereket szállít és iskolákat prédikál
A német védelmi miniszter, Ursula von der Leyen is a térséget járta a múlt héten. Szaúd-Arábiában – Irán ősellenségének tekintett országban – bejelentette, hogy jövőre megkezdődik a szaúdi tisztek képzése Németországban. Berlin az év első felében 484 millió euró értékben adott el fegyvereket Rijádnak, köztük harci helikoptereket. A német delegáció közleménye szerint „Szaúd- Arábia határozottan harcol a terrorizmus ellen.” Mondta ezt Berlin arra az országra, amely az ENSZ adatai szerint Jemenben eddig 4000 civilt ölt meg az ottani polgárháborús beavatkozása során és porig rombolta a legszegényebb arab állam infrastruktúráját.
Von der Leyen ezután szintén Bahrein-be látogatott, ahol részt vett egy biztonságpolitikai fórumon (Manama Dialogue). Múlt szombati beszédében kifejtette, hogy az Iszlám Államot nem lehet csak a harcmezőn legyőzni, hanem toleranciát tanító iskolákkal és munkahelyek létesítésével is fel kell venni a harcot. A beszámolók szerint a német védelmi miniszter nem érintette a bahreini közállapotokat. Ott ugyanis a múlt heti csúcstalálkozók előtt újságírókat vettek őrizetbe a hatóságok és két nagy TV-csatornát is kizártak a találkozók helyszínéről.
Káncz Csaba jegyzete
A francia szélsőjobboldali vezető, Marine Le Pen vasárnap kijelentette, hogy békés eszközökkel fog harcolni az ellene kiszabott ötéves közhivatal-viselési tilalom ellen, és inspirációként az amerikai polgárjogi harcos példáját követi. 
