Eszkalálódó amerikai-kínai kereskedelmi háború, pattanásig feszült iráni helyzet, lassuló világgazdaság és az olcsó pénztől az utóbbi évtizedben függővé vált értékpapír-piacok. Csodálkozhatunk-e azon, hogy a tradicionális értékmegőrzőnek tekintett arany ára euróban számolva 19 százalékkal szökött magasabbra ebben az évben? A vezető jegybankok olyan áldatlan állapotokat teremtettek a világ pénzpiacain, hogy jelenleg mintegy 15 ezermilliárd dollár értékű állam- és vállalati kötvényállomány negatív hozamot hoz.

Rekord szintű beszerzések

Az idei év viszont paradigmaváltást hoz, mert a dollár mellett az élelmesebb ás messzebbre látó jegybankok padlógázzal kezdték el felhalmozni az aranyat. Azt a nemesfémet, amely több ezer év óta őrzi az értékét. Rádásul minél hevesebben zajlik a világban a leértékelést célzó devizaháború, a nemesfém annál prominensebb figyelmet nyer.

Az első fél évben állami intézmények a világon 374 tonna aranyat szereztek be. Ez 57 százalékkal nagyobb mennyiség, mint tavaly a hasonló időszakban és a legnagyobb ugrást jelenti az ezirányú statisztikák vezetése óta. Az Egyesült Királyságban és Olaszországban a súlyos politikai- és gazdasági bizonytalanság jelent felhajtóerőt. Nem véletlen, hogy angol fontban jegyezve az arany már történelmi csúcson van. Londoni aranykereskedők a korábbinál háromszor nagyobb forgalomról számolnak be.

Varsó idén aranyat, Budapest bóvlikötvényt vásárol

De melyek azok a jegybankok a világban, amelyek padlógázt nyomtak aranyvásárlásaikban? Elképesztő módon Lengyelország vásárolt a világon a legtöbbet, amelynek jegybankja idén az első fél évben 99.5 tonnával (!) növelte aranytartalékát. A második helyen az orosz jegybank áll 94 tonnával ugyanezen időszak alatt – miután tavaly már 274 tonnával gyarapított -, a harmadikon pedig Kína a maga 74 tonnás új beszerzésével.

A hazai jegybankkal kapcsolatban a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) arról írt a napokban, hogy az MNB a GDP 0,7 százalékát kívánja iparvállalatok kötvényeinek megvásárlására fordítani, benne bóvli kötvényeket is. A FAZ szerint ez várható a populista kormányoktól a gazdaságpolitikában: az állam mind jobban beleavatkozik a gazdaságba, egyre inkább összekeveredik az állam és a gazdaság - csakhogy idáig az ilyesmi még soha nem vezetett jóra. Az igazság kedvéért hozzá kell tennünk, hogy éppen az MNB növelte tavaly októberben aranykészleteit a korábbi 3,1 tonnáról 31,5 tonnára, azaz tízszeresére – idén ehhez a mennyiséghez eddig nem vásárolt pluszban.

Itt is erősít a Moszkva-Peking tengely

Káncz Csaba

Moszkva az elmúlt évtizedben megnégyszerezte aranytartalékát és jelenleg az ötödik legnagyobb tartalékkal rendelkezik a világon (az USA, Németország, Olaszország és Franciaország után). Az arany Moszkva számára a geopolitikai önállóság eszköze is, nem véletlen, hogy tavaly 100 milliárd dollár értékben dobott pacra amerikai államkövényeket, lecserélve aranyra.

Moszkva és Peking számára mindez egy nagy lépés a világkereskedelem de-dollarizációs trendjének erősítéséhez. Moszkva és Peking már 2017 tavaszán bejelentette, hogy több fronton is megtörni igyekszenek az amerikai dollártól való függőségüket a kétoldalú kereskedelemben és a beruházások területén – ennek keretében az Orosz Központi Bank akkor meg is nyitotta első külföldi irodáját Pekingben és 2015 végén az orosz jegybank bejelentette, hogy a jüant/renminbit felvette a nemzeti devizatartalékok közé, és Oroszország ezzel hivatalosan elismerte, mint tartalékvalutát.

Vladimir Gutenev orosz törvényhozó pontosan egy éve jelentette ki, hogy Moszkvának több figyelmet kell fordítani a kriptovalutákra, hogy „kikerülje az orosz fegyver- és civil termékek ügyleteit megakadályozni igyekvő amerikai kísérleteket”. Hozzátette, hogy a Kreml-nek meg kell fontolnia az arany értékéhez kötött kriptovaluta tranzakciókat.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)