A császár videóüzenetben jelentette be szándékát. MTI/EPA/Ota Kijosi

Ma Akihito császár 30 év után lemond a trónról, és a japán királyi családnak új vezetője lesz. A 85 éves uralkodó döntése nagy sokk volt, mivel 1817 óta ez az első alkalom, hogy a császár lemond. Akihito legidősebb fia, Naruhito koronaherceg a világ állítólag legrégebbi monarchiájának 126. császárává válik. (A dinasztia eredetét közvetlenül a shintoista napistennőhöz, Amaterasu-hoz kötik.) De mit jelent a császárváltás Japán számára? – teszi fel a kérdést a világsajtó, többek között a The Economist.

A háború után az új alkotmány a császárt egy politikai hatalommal bíró, a háború vagy béke kérdésében is döntő élő istenből Japán csupán szimbolikus jelképévé változtatta. Akihito azonban, aki 1989-ben lépett a trónra, ezt a szerepet másképpen értelmezte, mint apja. Ahelyett, hogy a palotában ült volna és imádkozott volna, mint elődei, a császárt a néphez közel akarta vinni. Egy közrendű nőút vett feleségül, a császári történelemben 2680 év után elsőként. Leprás betegeket látogatott a szanatóriumokban, paralimpián vett részt.

A 2011-es Tohoku-földrengés után, amely Japán északkeleti részének nagyját elpusztította, feleségével, Michiko császárnéval mentek a túlélőkkel beszélgetni, a padlón térdelve és a kezüket fogva. Sokat tett, hogy Japán szembe nézzen háborús történelmével, meglátogatta az olyan csatatereket, mint Saipan és Palau, hogy tisztelegjen az áldozatok előtt. Tartózkodott viszont a Yasukuni látogatásától, a Tokióban lévő ellentmondásos szentélytől, amely 14 magas rangú háborús bűnös sírhelye.

Szép harmónia

A legfontosabb változásnak Japánban a “Reiwa”, a „szép harmónia” korszakának beköszöntét tartják. Naruhitonak saját elképzelései vannak arról, hogy mit jelentenek a szimbólumok. Az Oxfordban tanult herceg és a Harvardon diplomázott, több nyelven beszélő diplomata császárné a nemzetközi színtéren láthatóbb lehet, mint Akihito és Michiko, akik inkább Japán hátrányos helyzetű csoportjait támogatták.

De az is valószínűtlen, hogy Naruhito nagyon messze letérjen attól az úttól, amit az apja az elmúlt három évtizedben kitaposott. Akihito elfogadottsága a nép körében 80 százalék körül van. Naruhito alighanem továbbra is látogatja majd a katasztrófa sújtotta területeket és a fogyatékkal élőket, a háborús kegyhelyeket, és elkerüli a Yasukuni-t.

Utódlási gondok

Fejfájást okoz, hogy Japán törvényei szerint a családot nem vezetheti egy nő, így Naruhito után a következő a trónutódlási sorban az ő testvére lesz, majd 12 éves unokaöccse. A 18 fős család létszáma tovább csökken, mivel a nőknek el kell hagyniuk a császári háztartást, amikor közrendűekkel házasodnak. E problémák megoldására, mint például a női uralkodók elfogadtatására, számos ötlet van, de a hagyományokat mélységesen tisztelő konzervatívok ellenállásába ütköznek.

Hogyan avatkozik be a császár a politikába? – tette fel a kérdést német N-Tv.de. Akihito mindig hangsúlyozta a béke fontosságát, valószínűleg Abe miniszterelnök politikájának ellensúlyozására is. Az elnök most a nemzeti konzervatív vonal erősödésében bízik, de Naruhito hercegnek lehet, hogy saját terve van – írják.

Császár=államfő?

Akihito néphez való közeledése nagyban hozzájárult a császári ház hírnevének, népszerűségének növeléséhez – mondja a volt tokiói német nagykövet, Volker Stanzel. Megváltoztatta a császári hatalom egészét, a külföldi utazások vagy az 1998-as téli olimpia megnyitása során olyan tipikus feladatokat hajtott végre, amelyeket egy német államfő szokott. Az alkotmány szerint a császárnak nincs politikai hatalma, nem a hivatalos államfő, ehelyett “az állam és az emberek egységének szimbóluma”. Ellentmondásos, hogy hogyan is kell betölteni ezt a funkciót. Akihito modern módon értelmezte, a nyugati államfők tevékenysége alapján. De nem mindenki elégedett ezzel.

Háború vagy béke?

“Az olyan nemzeti és ultra-konzervatív politikusok, mint például a jelenlegi miniszterelnök, Shinzo Abe, olyan császárt akarnak, mint az előtti időszakban, amikor a “Tennót” kvázi istenségként tartották tiszteletben, és mindenekelőtt vallási funkciót kapott. A megfelelő alkotmánymódosításhoz azonban eddig nincs meg a többség” – írja az N-Tv.de.

A császár szerepének újradefiniálása azonban csak egyike Abe terveinek. Szeretné az Alkotmány 9. cikkének törlését is, amely megtiltja az országnak a harci tevékenységekben való részvételt. Egy új katonai doktrínát már 2014-ben jóváhagyott a kabinetje. Ez ellentétben állt Akihitoval, aki szinte minden fellépésében a békéről beszélt. Ő még megtapasztalta, mit jelent a háború: amikor az atombombák Japánra estek, tizenegy éves volt.

Az apával kezdődik

Abe viszont legalább részben a háború előtti rendre épülő társadalommodellt szeretné visszaállítani. „A családot a japán állam központi egységeként állítaná az előtérbe, ahogyan ez a múltban történt” - mondja Stanzel. Ezzel egy hierarchikusabb társadalmi struktúrát állítana fel: az uralkodó, a Tenno a piramis tetején, majd a kormány, több más intézmény, és a legfontosabb alapként a családfő a család vezetőjeként.

Abe azonban, aki 2012 vége óta vezető, nem ideológus. A választási kampányokban kevésbé alkotmányos, mint inkább gazdasági kérdésekről volt szó. Példa erre a nemrégiben elfogadott bevándorlási törvény, amely lehetővé teszi a külföldi vendégmunkások nagyobb mértékű megjelenését.

Öregedés, stagnálás

Megújulásra márpedig szükség van. Japán az 1990-es évek elejétől kezdve nem tud teljesen úrrá lenni a gazdasági nehézségeken. A társadalom elöregedik, hiányoznak a szakképzett munkások, pusztító természeti katasztrófák sújtották (földrengés 1995-ben, szökőár és reaktorbaleset 2011-ben).

A német lap is arról ír, hogy az új császár legalább részben folytatni fogja elődjének békés, népközeli politikáját, nem fog azzal teljesen szakítani. Május végére Donald Trump és felesége jelentkeztek be látogatóba, akinek “make America great again” (tegyük ismét naggyá Amerikát) mottója Abe elnöknek is szimpatikus lehet, persze Japánra vonatkoztatva. Az új császárnak viszont ehhez lehet, hogy szintén lesz egy-két szava.