Vlagyimir Putyin orosz elnök éves, idén 11. alkalommal megtartott, a parlament felsőházához, a Szövetségi Tanácshoz intézett beszédében kemény politikai hangot ütött meg tegnap, az elharapódzó pénzügyi pánikot ellensúlyozandó. A Krím elcsatolása kapcsán kiemelte, hogy a terület olyan hatalmas civilizációs és szakrális jelentőséggel bír Oroszország számára, mint a jeruzsálemi Templom-hegy a zsidóságnak és a muzulmán vallás híveinek.
Emlékeztette a külföldi ellenségeket, hogy Hitlert is legyőzték annak idején, és így járhat mindenki, aki Oroszországra támad. Ez konkrét utalás volt a Nagy Honvédő Háborúra, amely a mai napig meghatározó kohéziós erő az orosz néplélekben és erre az orosz vezetők válság idején gyakran támaszkodnak. Oroszországban szinte az év minden napján megjelenik egy történelemkönyv, dokumentumkötet, tanulmány, regény, film vagy egy színdarab a Nagy Honvédő Háború történetéről. Ez bizonyos fokig érthető, mert a „Győzelem napja” a mai Oroszország legitimációjának kiindulópontja.
Putyin kisebb meglepetésre közölte, nem kíván beszállni a fegyverkezési versenybe, de biztosítani fogják az ország biztonságát, az orosz haderő pedig modern, felkészült, udvarias, de félelmetes is egyszerre. Hozzátette, Oroszország meghozhat unortodox döntéseket a saját biztonsága érdekében.
Gazdasági lépések
A rubel nem érzékenyült el a fennkölt gondolatoktól és Putyin beszéde alatt is rendületlenül folytatta lejtmenetét. Az ország pénzügyi helyzete továbbra is rendkívül instabil, az orosz bankok vért izzadva próbálják fölhajtani a kemény devizát, hogy külföldi tartozásaikat megfelelően tudják törleszteni.
Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter évi 140 milliárd dollárra becsülte a gazdasági károkat. A krízis gazdasági következményeit bizony nem lehet egyszerűen egy autoriter politikai kurzussal felülírni. A rubel stabilizációja eddig Putyin 14 éves uralmának egyik legfontosabb fegyvertényének számított. A 62 éves elnököt pedig annak idején pont egy valutaválság repítette az ismeretlenségből a hatalomba.
A pénzmosókkal szemben viszont feltűnő engedékenységet mutatott az elnök, hiszen azoknak a pénzeknek mégis a megrendült hazai bankokban lenne a helyük. Kiemelte, hogy „bárkinek, aki csak akar, joga van visszatérni Oroszországba. Tovább kell lapoznunk gazdaságunk offshore-oldalán. Hiszek benne, hogy a ciprusi események után üzleti életünk rá fog jönni, hogy külföldi érdekeltségeit nem értékelik, és a legjobb garancia számukra a nemzeti joghatóság”. A tőkemenekülés idén becslések szerint eléri a 100 milliárd dollárt. Egyes szakértők emiatt a tőkemozgások kontrolljára számítanak, de a kormányzat ezt visszautasítja.
A rubel aláásásán dolgozó, sötétben bujkáló spekulánsokkal szemben viszont egy igazi KGB-s tiszt határozottságával lépett föl. Elmondta, hogy „pontosan tudjuk, kik spekulálnak a fizetőeszközzel és a megvannak az eszközeink, hogy fellépjünk ellenünk. Itt az ideje, hogy bevessük ezeket az eszközöket”.
Ukrajna
Eközben John Kerry amerikai külügyminiszter Bázelben az EBESZ külügyminisztereinek találkozóján azzal vádolta meg Moszkvát, hogy továbbra is fegyvereket szállít az ukrán szeparatistáknak és ezzel aláírt kötelezettségeit rúgja föl.
Az ukrán hadsereg személyzeti főnöke elmondta az Interfax hírügynökségnek, hogy 32,000 zsoldos és orosz katona harcol Kelet Ukrajnában. Ukrajna jövő héten esetleg egy újabb tárgyalást kezd, amelyen már a szeparatista vezetők is részt vesznek Ukrajna, Oroszország és az EBESZ képviselői mellett. Miközben tovább dúlnak a harcok, Ukrajna új kormánya tegnapelőtt megtartotta első ülését.
Kemény 2015-ös költségvetést kell összeállítani, amint a kormányzat próbálja folytatni a tárgyalásokat az IMF-el. El kell fogadni a jövő évi büdzsét ahhoz, hogy a Valutaalap átutalja a 2.8 milliárd dolláros támogatást. Az országnak január végéig meg kell kapnia a pénzt, hogy tudja törleszteni adósságait, kiegyenlítse olajszámláit és támogassa a hrivnya árfolyamát, amely ebben az évben már értékének 45 százalékát elvesztette a dollárral szemben.
A Nyugat politikai térfoglalása folytatódott Kijevben. Az új kormány három tagja ukrán származású külföldi, akik csak a kinevezésük napján kapták meg az ukrán állampolgárságot. A grúziai Alekszandr Kvitashvili lett az egészségügyi miniszter, a litván Ajvaras Abromaviciusz a gazdasági miniszter és az amerikai Natalie Jaresko a pénzügyminiszter. Jareskot többen egy amerikai végrehajtónak tekintik, lévén, hogy Ő húsz éve még Washington diplomatája volt és 1992 és 1995 között Ő vezette a kijevi Amerikai Nagykövetség gazdasági szekcióját.
A félelemkeltés politikájával vádolta a Trump-adminisztrációt Kamala Harris volt alelnök. 
