A legutóbbi jelentések szerint immár 24 halálos áldozata van az orosz-ukrán határ közelében fekvő Belgorod orosz városát ért szombati támadásnak. Az orosz hatóságok szerint 108 sebesültje is van a támadásnak, amelyben 37 lakóház is károkat szenvedett.
De pontosan mi is történt, milyen fegyverek okozták ezt a pusztítást? Ahogy azt az orosz-ukrán háború kapcsán megszokhattuk, a részletek ügyében már jóval homályosabb a kép, a két háborúzó fél pedig erőteljesen ellentmond egymásnak.
Az oroszok szerint az ukránok drónokat, illetve RM-70-es rakétavetőket, valamint Vilka-rakétakilövő rendszereket használtak a támadáshoz, amelyekkel tudatosan civil célpontokat, többek között egy karácsonyi vásárt vettek célba. Bár azt is elismerték, hogy a támadás elhárítása érdekében bevetett légvédelmi eszközök, illetve a lelőtt eszközök darabjai is hullhattak a városra, ennek nem tulajdonítottak nagy jelentőséget, később pedig az ilyen jelentéseket részben el is tűntették a médiából.
Az ukránok ezzel szemben azt állítják, hogy a támadás kizárólag "legitim, háborús célpontok", elsősorban katonai célra használható eszközöket gyártó üzemek ellen irányult, a polgári áldozatokért pedig a "felelőtlenül" és "inkompetens módon" bevetett orosz légvédelmi eszközök felelősek. A közösségi médiában olyan találgatások is megjelentek, hogy a lehulló roncsok mellett meghibásodott, célpontjaik helyett a városba becsapódó orosz légvédelmi rakéták is követelhettek áldozatokat.
A nyílt források alapján dolgozó, The Intel Crab néven publikáló elemző X-en megjelenő bejegyzésében próbált a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján rendet vágni az egymásnak ellentmondó információk dzsungelében.
Az elemző azt írja, hogy a robbanások, károk helyszíneiről készült felvételek többségénél nem látszik egyértelmű becsapódási kráter, így ezeket valószínűsíthetően inkább lehulló roncsdarabok, törmelékek okozták. Azt, hogy ukrán eszközök vagy orosz légvédelmi rakéták darabjai voltak-e ezek, azt csak ezek vizsgálatával lehetne megállapítani.
Vannak azonban olyan felvételek is, amelyek inkább direkt becsapódásra utalnak, ám azt megintcsak nem lehet ennyi információból pontosan megítélni, milyen eszközök és honnan érkeztek. Az mindenesetre tény, hogy a Csehország által szállított RM-70-es rakétakilövők hatótávolságán még akkor is kívül esik Belgorod, ha ezeket közvetlenül a határra telepítették volna, márpedig ott valószínűleg azonnal felfedezték és megsemmisítették volna ezeket az oroszok. A Vilka-M rendszer sem képes ilyen csapásra papíron, ám korábban voltak olyan híresztelések,hogy az ukránok képesek voltak az ezekhez használatos rakéták hatótávolságát és pontosságát megnövelni.
Azt is hozzáteszi azonban a szakértő, hogy az sem valószínű, hogy a károkat S-300-as orosz légvédelmi rakéták közvetlen becsapódása okozta volna, hiszen ezek jóval nagyobb pusztítást végeztek volna - ahogy az akár a válaszul többek közt Harkiv ellen végrehajtott orosz csapások esetén is jól látható.
Lets break down the attack on Belgorod: pic.twitter.com/FMOAKCjFgP
— The Intel Crab (@IntelCrab) December 30, 2023
Először az augusztusi kötelezettségre. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
