Az év utolsó napjáig választható a kisadózók tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva), - ha már január elsejétől ezen adózási módok egyike szerint kíván adózni a vállalkozó - illetve az alanyi mentesség az áfában. Ehhez mindössze annyit kell tenni, hogy 2017. december 31-én éjfélig az erre vonatkozó nyilatkozatot el kell juttatni az adóhivatalnak - hívja fel a figyelmet az Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye.
A megfelelő adózási mód kiválasztásával rengeteg pénz spórolható meg törvényi keretek között, ezért minden vállalkozásnak érdemes az év utolsó napjaiban átgondolni, hogy vajon a jelenlegi-e a legmegfelelőbb adózási forma.
Kiknek éri meg a kiva?
A kiva választásával a kis- és középvállalkozások jelentős része spórolhat a közterhein. December 22-ig beérkező adatok szerint mintegy 7300 cég döntött úgy, hogy jövőre kivázni szeretne. Azonban annak a cégnek mindenképp érdemes az év utolsó napjáig átgondolni a kivára-váltást, amelyiknek a bértömege nagyobb a nyereségénél vagy növekedésre fordítja vissza a nyereségét. A választásban segít a gazdasági tárca kiva-kalkulátora is. Ugyan kivára váltani bármikor év közben is lehet, de a 2017-es zárás miatt legkésőbb december 31-ig célszerű dönteni. A kiva alanyiság kezdő napjával a cégnek ugyanis mindenképp új, önálló üzleti év kezdődik.
És a katát?
2017. január 1-jétől a duplájára – 6 millió forintról 12 millióra – nőtt a kata bevételi határa. Akik még idén választják ezt minimális adminisztrációval és közteherrel járó adózási módot, azok a teljes 2018-as évben így adózhatnak. Viszont annak, aki majd csak jövőre választja, számolnia kell azzal, hogy a bejelentkezés hónapjának utolsó napjáig egy külön – azt az időszakot felölelő, az eredeti adózási módjának megfelelő – bevallást is el kell készítenie.
Havonta csak 50 ezer forintot kell befizetni
Érdemes december 31-ig minden kisvállalkozónak átgondolni a váltást, hiszen a kisadózók által fizetendő adó jellemzően mindössze havi 50 ezer forint kiadást jelent azzal, hogy az kiváltja a vállalkozás és a vállalkozó társasági adóját, személyi jövedelemadóját, járulékait és szociális hozzájárulási adóját, sőt a szakképzési hozzájárulást is. Az alanyi adómentes vállalkozásnak – fő szabály szerint – nem kell áfát felszámítania és fizetnie. Sőt még áfa bevallást sem kell benyújtania. Az alanyi mentesség bevételi határa idén 2 millió forinttal, 8 millió forintra nőtt, és a kormány mindent elkövet azért, hogy már 2019-re másfélszeresére nőhessen a legkisebb vállalkozások áfamentessége. Az összeghatár 12 millió forintra történő emelését az Európai Uniónak engedélyeznie kell. A csatlakozási szerződésünkben rögzített alanyi áfamentesség maximális értékhatára 8,8 millió forint, a kormány ennek emeléséről szóló derogációs kérelmet már benyújtotta a Bizottságnak.
Az alanyi mentesség 2018-ra akkor választható, ha a vállalkozás bevétele sem 2017-ben ténylegesen, sem 2018-ban „észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen” nem haladja meg a 8 millió forintot. Szilveszter után az alanyi mentességet legközelebb már csak a 2019-es adóévre választhatják a már működő vállalkozások – hívja fel a figyelmet az NGM.
A kisbefektetőkre lő a nagybank. 
