Fotó: EPA/ALEXANDROS BELTES

Mi járhat a fejében?

Nehéz elfogadható megoldást találni az 5 hónappal alatt európai, sőt világdrámává terebélyesedett problémára. Ha az volt Ciprasz célja, hogy minél többet halljanak róla és az egész világ vele foglalkozzon, akkor ezt a célját elérte. Viszont népével nagyon kitolt: most ha egyáltalán találnak valamilyen megoldást, már csak rosszabb feltételeket érhet el, mint a népszavazás előtt, és a gazdasági helyzet is napról napra romlik.

Nem tudni, mi volt az elképzelése a görög miniszterelnöknek, de megint érdemi javaslat nélkül utazott Brüsszelbe. Lehet, hogy még mindig az orosz rulettet folytatja, és várja, hogy a másik oldal megijed és bedobja a törölközőt? Úgy tűnik, erre hiába vár: ott a türelem elfogyott. Már kisebbik rosszként tekintenek a Grexitre, mint egy elvtelen alkura, ami rossz például szolgál, és óhatatlanul az eurózóna széteséséhez vezet.

Már csak rosszabb megoldás van

A jelenlegi helyzetben úgy tűnik, akkor állapodnak meg vele, ha az eddigieknél sokkal határozottabb és keményebb kiigazító programot tesz a hitelezők elé. Ezáltal viszont a népszavazás értelme kérdőjeleződik meg, hisz ott az előző csomagot is elutasították. Persze mondhatjuk azt, hogy az elutasítás arra a bizonyos csomagra vonatkozott, egy új, keményebbre nem, de hát ezt megint csak nehéz eladni.

Persze a nép véleménye is gyorsan változhat, miután helyzete most már minden egyes nappal nehezedik. Rá kell jönniük, hogy az úgy nem működik, hogy nemet mondanak az európai programra, de másnap már 7 milliárd eurót kérnek tőlük. Nincs euró, ürülnek a bankok, nem lesz készpénz, egy idő után számlapénz sem, legfeljebb keveset érő drachma. Ilyen körülmények között pedig egyre többeknek válhat vonzóvá egy, akár kemény reformprogram.

Nem mindenáron

Az egyébként megosztott eurózóna most elég elszántnak látszik abban, hogy ha úgy folytatja Ciprasz, mint eddig, akkor vasárnap az EKB lekapcsolja az ELA keretet, vagyis a lélegeztetőgépet, és akkor Görögországnak már esélye sem marad az euró használatára. Többen hozzátették a tegnap esti ülésen, hogy van már kész tervük a Grexit lebonyolítására, persze úgy, hogy közben Görögország humanitárius segélyt kap, de azt már a teljes Európai Unió hozzájárulásával.

A mostani helyzet szerint minden arra utal, hogy megnyugtató megoldás, vagyis a görög kérdés eurózónán belüli megoldása csak úgy lehetséges, ha a görög kormány önként és 1-2 napon belül felajánl egy olyan tervet, ami a hitelezők korábbi igényeinek megfelel, vagyis garantálja azt, hogy a görög államháztartás fenntartható egyensúlyba jut, és némi költségvetési többletet termel, ami biztosítja az adósság legalább egy kis részének törlesztését.

Kár volt húzni

Egy biztos: mindenképpen sokkal jobban járt volna az ámokfutó miniszterelnök, ha még a meghosszabbított mentőcsomag ideje alatt, kulturált stílusban, alkudozva, de a másik fél álláspontját is figyelembe véve megállapodott volna. Így pókerezett és vesztett, kifutott a mentőcsomag, jöttek a tőkekorlátozások, kiürültek a bankok. Ebből a helyzetből már sokkal nehezebb felállni, hisz a tőkekorlátozásokat csak nagyon nehezen lehet felszámolni.

A népszavazás megint csak egy baklövés volt, hisz azt az illúziót nyújtotta a népnek, hogy van tényleges választási lehetőségük. De a választás csak a rossz és a még rosszabb között lehetséges, és a legkevésbé rossz a gyors megállapodás lett volna. Most az a kérdés, hogy mindezt belátja-e Ciprasz, és most, amikor már tényleg kifogyni látszanak a türelemből az európai partnerek, benyújtja-e a hiteles programot, vagy még egyszer, utoljára nekimegy a falnak, és jövő hétfőn az eurózónán kívül találja magát.