Mekkora lehet az infláció jövőre
A Magyar Nemzeti Bank 3,5 százalékot vár középértéken, az idei évhez hasonlóan, 2022-re pedig már 3 százalékot. Mindegyik érték a jegybanki inflációs toleranciasávon belül van. Főleg az élelmiszerek árváltozása, illetve a jövedéki adó emelése (dohány) húzza az árakat a jegybanki magyarázat szerint, bár tavaly ebben a termékcsoportban nagyobb volt az infláció. Valamint a tartós fogyasztási cikkeknél megjelent a gyengébb forint árfolyamhatása. Az üzemanyagok viszont visszahúzzák, kisebb a kereslet az olajra a világpiacon a recesszió miatt.
Előre tekintve továbbra is a pandémia alakulása fogja meghatározni a gazdasági folyamatokat. Kérdés, hogy a keresleti piac felfutása milyen árkorrekcióra készteti a kínálati oldalon lévőket, igyekeznek-e minél gyorsabban visszanyerni a 12-25 hónapnyi veszteségeiket. Ha igen, akkor ez látszani fog az árak emelkedésében. A gazdasági fellendülés biztos, hogy lökést fog adni az olajpiacnak, szóval ebben az esetben számíthatunk a benzinárak emelkedésére. Nagy kérdés az élelmiszerpiac, itt a kínálatot a pandémia mellett az időjárás, a klímaváltozás is befolyásolja.
Arra nem számít kollégánk, hogy a havi árváltozások visszaesnének 0-1 százalék közelébe, ehhez a gazdaság teljes leállása kellene, azt viszont mindenáron el akarja kerülni az Orbán-kormány.
Járványügyi intézkedések
Az eddigi kormányzati nyilatkozatok alapján arra van nagyobb esély, hogy fennmaradnak a szigorítások. Az esetszámok egyelőre nem alakulnak biztatóan. De a kormánynak mérlegre kell tennie a társadalmi elvásárokat is: egy karácsonyt, szilvesztert senki nem szeretne a négy fal között tölteni. Ma azért annak van a nagyobb esélye, hogy nem lesz elég a 30 nap a járvány megfékezésére.
Minimálbér
Minden korábbinál több bizonytalanságot hordoz a mostani tárgyalás, máshonnan nézve azonban szó nincs bizonytalanságról, hiszen a járvány itt van köztünk, ahhoz vagyunk kénytelen alkalmazkodni. A minimálbérnek indikátor szerepe van a cégek bérpolitikájában: ha nem akarják hagyni, hogy a minimálbér emelés összenyomja a bérskálát, akkor muszáj a magasabb bérszinteken követni a legkisebb bér növekedését. Az elmúlt években 8-10 százalékos béremelés volt, de volt év, amikor még magasabb. Az adatok megítélésekor nehézséget okoz, hogy a statisztikai hivatal módszertana csak az öt főnél nagyobb vállalkozásokat veszi figyelembe, ráadásul idén a bérezésnek is idomulnia kellett a járványhoz, a részmunkaidős kifizetések pedig jelentősen torzítják az összképet. Míg a korábbi években 13-14 százalékot is elérte, tavaly 10-12 százalékos volt havi szinten a bruttó béremelkedés mértéke, idén 9-10 százalék között mozog. Ha hitetünk ennek a statisztikának, akkor már ez is szép eredmény az ismert körülményekhez képest.
De a cégek már a járvány második hullámával küzdenek. Ennek mélysége azonban más, mint az elsőé volt. Akkor a riadalom miatt a termelés is leállt sok helyen, az emberek visszafogták a költekezésüket, amit főleg a tartós iparcikkeknél, szolgáltatásoknál lehetett érezni – ebbe a korlátozások is vastagon belejátszottak. Egyedül az élelmiszerkereskedelem tűnt ellenállónak, de hát enni kell.
Most azért kisebb a pandémia hatása ezekre a folyamatokra. A szolgáltatások, ha időzárasan is, de elérhetőek, az ipar felől nem érkezett hír nagytömegű leállásokról.
De ettől még a vállalatok mindent el fognak követni, hogy ne nagyon rugaszkodjon el a valóságtól a bérdinamika. Nem kérdés, hogy szükség van a magyar fizetések emelésére, közeledni kell a nyugat-európai átlaghoz, hogy meg lehessen tartani a munkaerőt.
A legfrissebb hírek szerint a munkaadók a reálbérek megőrzését tekintik célnak. A jegybank aktuális inflációs jelentése alapján ez 3,5 százalék körüli emelést jelentene 2021-re. Ha a kormány előrejelzéséből indulunk ki, akkor pedig csak 3 százalékosat. A munkavállalók nyilvánvalóan ennél nagyobb emelésben érdekeltek. Az biztos, hogy nem lesz újabb hat éves megállapodás, a felek egy évre előre tudnak tekinteni. Kérdés, hogy a kormány mit tud ehhez hozzátenni, például a bérterhek csökkentésével. Itt a szochó csökkentése jöhet szóba, a munkavállalók pedig az szja csökkentését szorgalmazzák. Még az is lehet, hogy nem január elsejével kerül sor a béremelésekre, a munkaadók legalábbis ezt is bedobták, de azért várjuk meg a munkavállalók álláspontját is ez ügyben.
A végső szót a kormány fogja kimondani. Ha mindent mérlegre teszünk – szükség van a bérek felzárkóztatására, ugyanakkor a gazdasági helyzet most nem tesz lehetővé 10 százalék közeli béremelést – akkor kollégánk szerint valahol 4-6 százalék között fognak megállapodni a felek.
Adóváltozás
Egészen két héttel ezelőttig az volt munkatársunk álláspontja, hogy érdemi változás nem lesz az adórendszerben, leszámítva a kisadózó vállalkozások tételes adójának szigorítását. Ám Parragh László, az MKIK elnöke közben letett egy javaslatcsomagot a kormányfő asztalára, amiben nagy horderejű változások vannak: az iparűzési adó befizetési kötelezettség elengedése 2021-re (sőt, már 2020-ra is ezt javasolja a kamarai elnök), az egyéb önkormányzati adók szintjének befagyasztása, valamint a társasági adó csökkentése 5 százalékra a mostani 9 százalékról, szintén egy évre, jövőre.
Ezek a javaslatok kétségtelenül kedvezőbb helyzetbe hoznák a cégeket, bár iparűzési adót a korrigált árbevétel után kell fizetni, márpedig ahol nincs árbevétel, adóalap sem keletkezik. A tao-nál pedig a nominális kulcs kevésbé számít, inkább az effektív kulcs, ami az igénybe vehető kedvezmények miatt alacsonyabb, mint a nominális.
Az iparűzési adó csökkentését, újragondolását egyébként régóta szorgalmazzák az ágazati érdekképviseletek. Az ipa ugyanis aránytalanul terheli a cégeket, ilyen adónemre ráadásul nem is nagyon van példa külföldön. A kamarai javaslatról nem lehet azt állítani, hogy ebben az ügyben adófilozófiai fordulatot hozna, ez egy radikális lépés lenne, hogy két évi befizetést egyszerűen vonjanak el az önkormányzatoktól. Amelyek a gépjárműadó rájuk eső részének elvonásával már kaptak egy nagy pofont.
Ami az egyéb intézkedéseket, már elfogadott adótörvényeket illeti, folytatódik a jövedéki termékek adójának igazítása az uniós elvárásokhoz. Az adóadminisztrációban előremutató változások lesznek, már az áfabevallás-tervezetek elkészítése is bekerül az adóhivatali körbe. Javulnak a kata konkurensének szánt kisvállalati adó feltételei, bár ebben az áttörésre még várni kell. De főleg az adózók életét, adminisztrációs kötelezettségein javító intézkedések lesznek jövőre.
A beszélgetést is hallgathatják meg:
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
