Mire készül Amerika a visszaszerzett iraki területeken?

A romok nem biztatnak

A legnagyobb probléma, hogy a harcokban, valamint az Iszlám Állam pusztításaitól romhalmazzá váltak a városok, és egyelőre nincs pénz ezek gyors újjáépítésére. és infrastruktúrájuk helyreállítására. A legfontosabb Ramadi városa lenne, de ha sikerül felszabadítani a most még dzsihádista kézen lévő, korábban 2 milliós Moszult, akkor jön csak az igazán nagy feladat.

A dzsihádista Aamaq Media által kiadott videóból származó kép - az Iszlám Állam egyik katonája Ramadi városában, még a mgszállás idején. Forrás: EPA / Aamaq Media

Egy Irakban tevékenykedő vezető ENSZ munkatárs elmondta a Reutersnek, hogy azonnal szükségük lenne 400 millió dollárra Ramadi újjáépítéséhez, és ezt Amerikától és szövetségeseitől várják. Attól félnek, ha nem történik előrelépés, akkor megrendül a lakosság bizalma a felszabadítók és az ENSZ iránt, és akár újra az Iszlám Állam karjai közé zuhanhatnak.

Politikai ellentét

A legfőbb probléma és hátráltató tényező továbbra is politikai: elvileg a síita iraki kormány uralmát állítják helyre a felszabadított területeken, de a síita-szunnita ellentét olyan mély, hogy gyakorlatilag lehetetlen stabil megoldást találni. Miközben a kurdok már de facto kiváltak Irakból, a szunnita területek elkülönítésével egyelőre senki nem foglalkozik, Amerika még mindig a 100 éve mesterségesen összetákolt Irak fenntartásában hisz, ami Szaddam Husszein elmozdítása óta folyamatosan kudarcot vallott.

Közben az Iszlám Állam még távolról sincs legyőzve. Óriási területeket tart még ellenőrzése alatt, eddig az összes megszállt terület 22 százalékát veszítette el 15 hónap alatt. Amerika egyelőre inkább a háborúra költ, nem is keveset: 2014-től mostanáig 6,5 milliárd dollárt. Feltehetően a további hadműveletek is tetemes költségeket fognak felemészteni, így az újjáépítésre eddig nem szántak túl sok pénzt. Ramadi aknamentesítésére mindenesetre elköltöttek 5 millió dollárt, és hangsúlyozzák, hogy az iraki kormányt folyamatosan támogatják.

Más is fizessen

John Kerry külügyminiszter múlt héten Bagdadban járt, és ott egyetértett azzal, hogy többet kell szánni az újjáépítésre, de ebbe érthetően bevonná a nemzetközi közösséget. A kérdést Obama elnök fel is fogja vetni az Öböl-menti arab országok vezetőinek április 21-i csúcstalálkozóján. Obama közben egy, az IMF által szervezett nemzetközi segélyt is szorgalmaz, melyet az IMF iraki missziójának vezetője említett korábban, és összege akár 15 milliárd dollár is lehet.

Tartós béke

Az amerikai védelmi miniszter elismerte, hogy az Iszlám Állam elleni harc csak akkor hozhat tartósan sikert, ha politikai és gazdasági rendezés következik be a felszabadított területeket. Ez az, ami Szaddam elmozdítása után elmaradt, így az al-Kaida és Szaddam korábbi támogatóinak gerillaharca támogatókra lelt a lakosság körében. Ennek megismétlését szeretnék most elkerülni.