|
Sikernek tekinthető Magyarország EU-tagsága, mindenképpen előrébb tart az ország, mint tíz éve, de jobban is ki lehetett volna használni a tagság előnyeit - mondta Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára az MTI-nek. Egy brüsszeli kutatóintézet tanulmánya szerint például Magyarország azon országok közé tartozik, amelyeknek egyértelműen jelentős előrelépést hozott az uniós csatlakozás: legalább 10 százalékot tett hozzá a GDP-jéhez és legalább 1,2 százalékot a GDP-növekedéséhez. A hasonló helyzetből induló tagállamokkal - vagyis leginkább a visegrádi országokkal - összevetve ugyanakkor az derül ki, hogy sokkal jobban is ki lehetett volna használni a tagság nyújtotta lehetőségeket az elmúlt tíz évben. "Nem jutottunk olyan messzire, mint lehetett volna" – mondta Győri Enikő. A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP-t vizsgálva az látszik, hogy míg 2004-ben Magyarország a második helyen állt Csehország mögött a visegrádi országok között, 2014-re Szlovákia már lehagyta, és Lengyelország is utolérte. Az államtitkár arról is beszélt, hogy az elmúlt tíz évben a magyarországi fejlesztések 97 százaléka uniós támogatással valósult meg. 2004 és 2012 között az ország 25 milliárd euró forrást kapott az uniótól, ez az összeg 16, a 4-es metróhoz hasonló metróvonal építésére lenne elég - magyarázta. Hozzátette: a tagság legjobb éveiben a magyar GDP 3,5 százalékának megfelelő összeg érkezett az uniótól. A következő négy évről szólva Győri Enikő kijelentette: folytatni kell az eddigi "eurorealista" politikát. Természetesen vannak még viták Brüsszellel, de ezek száma nem több, mint más tagállamoké - mondta, hozzátéve, párbeszéddel mindig meg lehet találni a megoldást, ha pedig egy ügyben az Európai Bíróság hoz döntést, azt végre kell hajtani. Magyarország 1994-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, 1998-ban kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, és az ország 2004. május 1-jén vált az unió teljes jogú tagjává. |
Sok eset nem kerül be a statisztikába. 
