Mit választhat most Ukrajna? Egyértelmű válasz érkezett

Ukrajna fokozatosan területeket veszített 2024-ben. Katonáinak egy része végtelenül fáradt, kimerült a lassan három éve tartó harcokban. A kérdés az, hogy kibír-e az ország még egy háborús évet – kezdte a fronton és annak közelében készült riportját a BBC.

Az ukrán hadsereg tartja a keleti frontot, de egyes pontokon kétségbeejtően nehéz a helyzete.
Ezek közé tartozik Kurahove városa, amely az év végét megelőző hetekben a legintenzívebb harcok helyszínei közé tartozott. A települést lassan bekerítik az oroszok, akik három irányból támadnak. Velük szemben a Fekete csomag névre keresztelt tüzér egység az egyik csapat, amely próbálja lassítani vagy megfékezni előrenyomulásukat.
A BBC riportere egy biztonságos házban találkozott velük, ahol pihenőidejüket töltötték. Nem átlagos katonákról van szó. Van köztük vegán séf, webfejlesztő és művész. Nonkonformista társaság, akik közül páran anarchistának tartják magukat. Közös bennük, hogy mindannyian önként jelentkeztek frontszolgálatra.

Nem tudják, mit várhatnak Donald Trumptól

Az egység parancsnoka a 31 éves Surt, aki az orosz invázió 2022. februári megindulása után lépett be a hadseregbe. Akkor azt gondolta, hogy a háború három évig fog tartani. Most arra készíti fel magát mentálisan, hogy még tíz évig fog harcolni a fronton.

A katonák tudják, hogy Donald Trump, az USA megválasztott elnöke be akarja fejezni a háborút. Az ukrán és az orosz elnök is adott olyan jelzéseket, hogy készek a tárgyalások megkezdésére. Egy végrehajtható megállapodás azonban az elképzelések világába tartozik. Egyelőre úgy látszik, hogy a tárgyalások lehetőségéről tárgyalnak.
Surt nem utasítja el Trump fellépését. Szerinte a leendő elnök ambiciózus ember. Meg fogja próbálni megcsinálni, amit ígért. Ugyanakkor a végeredményt kérdésesnek látja. Mint mondja: realisták. Tudják, hogy nem jön el az igazság Ukrajna számára. Sok mindent le kell nyelniük. Köztük az otthonaik lerombolását és szeretteik elvesztését.

Amikor a BBC riportere azt kérdezte, hogy a tűzszünetet vagy a harc folytatását részesíti-e előnyben, egyértelmű volt a válasza: a harc folytatását.

A többség tovább harcolna egy rossz tűzszünet elfogadása helyett

A csapat többsége a parancsnokkal ért egyet. Szerhij, a vegán séf úgy gondolja, hogy a tárgyalások csak időlegesen fagyasztanák be a háborút.

Egy-két éven belül újrakezdődne a fegyveres konfliktus. Elismeri, hogy a jelenlegi helyzet „nem jó” Ukrajnának, de kész folytatni a harcot. Azt a lehetőséget, hogy elesik „munkaköri kockázatnak” tartja.
A művész David szerint Trump aggasztóan kiszámíthatatlan. Elnöksége éppúgy lehet jó, ahogy rossz Ukrajna nézőpontjából. Denisz biztonságos németországi otthonát hagyta hátra, hogy önkéntesként harcoljon. Azt mondja, nem tudna tükörbe nézni, ha nem próbálna tenni valamit a hazáját érő csapás ellen. Szerinte a hivatalos adatoknál – 400 ezer halott és sebesült – nagyobbak az ukrán veszteségek. Az újabb mozgósítással nem lehet megoldani a létszámhiányt. A katonák ugyan motiváltak, de vagy elkészültek az erejükkel, vagy a határán járnak ennek. Ezért úgy véli, nem éppen a tűzszünet az, amit akarnak, de a háborút nem tudják tovább folytatni éveken át.

Dnyipróban színházba járnak az emberek a légi csapások árnyékában

Dnyipro Ukrajna harmadik legnagyobb városa Kijev és Harkiv után. A települést rendszeresen érik orosz légi csapások. Az ezekre figyelmeztető szirénák bármikor megszólalhatnak éjjel vagy nappal. Ennek ellenére az ott élők igyekeznek megőrizni valamennyit normális életükben. Például színházba járnak. Az előadások az ukrán himnusszal és az elesettekre emlékező egyperces néma csenddel kezdődnek.

Ludmila és Kszénia, akikkel a BBC riportere beszélt úgy vélik, hogy az országuk kap ugyan külföldi segítséget, de nem eleget. Nagyon nagy a veszteség a fronton és nem világos miért harcolnak. Talán területekért, amelyeket nem tudnak visszaszerezni. Ezért szerintük tárgyalni kell a háború befejezéséről. Náluk is határozottabban ezen a véleményen vannak azok az asszonyok, akiknek el kellett menekülniük a megszállt területen lévő otthonukból. Egyikük, a 87 éves Valentyina elmondta, hogy semmije nem marad a cipőjén, a ruháján és némi élelmen túl. Jó ellátást kap Dnyipróban, de saját otthonában szeretne élni.

A közvélemény-kutatások a hangulat változását mutatják. A háború kitörésekor az ukránok túlnyomó része támogatta a harcot. A legutóbbi felmérések szerint 40 százalékuk van továbbra is ezen a véleményén, míg másik 40 százalékuk tárgyalásokat akar a háború befejezéséről.