A jegybank ma publikált elemzése szerint az Országgyűlés számára 2012. június 15-én benyújtott költségvetési törvényjavaslat alapján 2013-ban az ESA-szemléletű költségvetési hiány várhatóan a GDP 2,8 százalékát teszi ki, ami az elkülönített szabad tartalékok maradéktalan törlése esetén a GDP 2,4 százalékára mérséklődhet. A költségvetési törvényjavaslatban kitűzött 2,2 százalékos hiány eléréséhez tehát további kismértékű hiánycsökkentő lépések válhatnak szükségessé. A szakértők szerint a javaslat megfelel az Alaptörvényben megfogalmazott adósságszabálynak — az államadósság mind az előirányzatok alapján, mind a jegybanki előrejelzés szerint csökken 2013-ban.
Az elemzés nem számol a törvényjavaslat benyújtását követően bejelentett intézkedések hatásával. Így a számításokban a jelentés a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi akciótervet sem veszi figyelembe. A pénzügyi tranzakciós illetéket szabályozó végleges törvényszöveg ismeretének hiányában az elemzésben technikai feltevésként a tervezett 283 milliárd forintos bevételt veszi alapul az előrejelzés.
A kormány optimistább előrejelzéssel dolgozott
Az elemzés szerint a költségvetési javaslathoz képesti magasabb hiányt jelentős részben a makrogazdasági pályák különbözősége, illetve a 2012-es költségvetési folyamatok eltérő megítélése, kisebb részben a kormányzati intézkedések eltérő becsült hatása magyarázza.
A költségvetési törvényjavaslat a jegybank által vártnál számottevően kedvezőbb makrogazdasági folyamatokkal számol. A javaslat 2012-13-ban 0,1, illetve 1,6 százalékos reálnövekedést vetít előre, ami rendre 0,9, illetve 0,8 százalékponttal magasabb az MNB júniusi inflációs jelentésében bemutatott előrejelzésénél. 2012-ben elsősorban a nettó export növekedési hozzájárulása, illetve a beruházási kép kedvezőbb megítélése, 2013-ban pedig főként a háztartások fogyasztásának eltérő előrejelzése okoz különbséget. A költségvetési javaslat emellett 2013-ban a jegybank várakozásánál 0,7 százalékponttal magasabb, éves átlagban 4,2 százalékos inflációval számol.
| Eltérés az előirányzattól | Eltérő becslés az intézkedés 2013. évi hatására | A 2012. évi bázis és a 2013. évi makrogazdasági pálya hatása | |
| 1. Elsődleges bevételek | -0,6 | 0 | -0,6 |
| 2. Elsődleges kiadások | 0,1 | 0,1 | 0 |
| 3. Nettó kamatkiadások | -0,1 | 0 | -0,1 |
| 4. Összesen | -0,6 | -0,2 | -0,4 |
A bevételeket illetően a szakértők az alacsonyabb növekedési pálya, illetve a 2012-es folyamatok eltérő megítélése következtében a javaslatnál összesen a GDP mintegy 0,6 százalékpontjával alacsonyabb bevételre számítanak.
A Széll Kálmán terv 2.0 intézkedéseinél elsősorban az E-útdíj esetében vár a jegybank lényegesen, a GDP 0,15 százalékpontjával alacsonyabb nettó hiánycsökkentő hatást, amit részben az implementációs kockázatokkal (adóterhelés miatt várhatóan visszaeső forgalom), részben a rendszer működtetési költségeivel magyarázható. Emellett a környezetvédelmi termékdíj esetében is a tervezettnél alacsonyabb bevételt valószínűsít az MNB.
A kiadási előirányzatok esetében a jegybanki elemzés kismértékű többletkiadással számol, fenntartva, hogy egyes részterületeken, például az egészségügyben, jelentősebb feszültségek alakulhatnak ki. A kamatkiadások megítélésében érdemi különbséget jelent, hogy a törvényjavaslattal szemben a jegybank figyelembe veszi, hogy az EU/IMF-megállapodás megkötésével a pénzügyi eszközöktől elvárt kockázati prémium csökkenhet.
Sok a kockázat
Az MNB szerint a költségvetési törvény megalapozottságát csökkenti, hogy az abban elszámolt intézkedések egy részének még nincs jogszabályi háttere, másutt pedig implementációs kockázatok jelentkezhetnek.
További kockázatot hordoz az új adótípus, a tranzakciós illeték bevezetése. Bár a jelentés technikai feltevésként a tervezett 283 milliárd forintos bevétellel számolt, az időközben benyújtott, a tranzakciós illetékre vonatkozó törvénymódosító javaslat változatlan formában történő elfogadása esetén a nettó hiánycsökkentő hatás elmaradhat a tervezettől. Emellett, a magasabb hiány irányába mutató kockázatot jelent az EU/IMF-megállapodás esetleges elmaradása is.
A jegybank kockázatként értékeli, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz valós tartalékokat. A 2012-es szint felére csökkenő Országvédelmi Alap, azaz a szabad tartalékok mértéke megítélésük szerint ugyanis nem arányos a kockázatokkal. A tartalékok nem nyújtanak teljes egészében fedezetet a költségvetésben tervezettnél várhatóan kedvezőtlenebb makrogazdasági folyamatok és az intézkedésekkel kapcsolatos implementációs kockázatok költségvetési hatásaira.
Az MNB megítélése szerint a hiánycél tartása érdekében szükségessé válik a szabad tartalékok törlése, de még ebben az esetben is további, kismértékű hiánycsökkentő lépések válhatnak szükségesé a GDP 2,2 százalékára kitűzött cél eléréséhez. A gazdasági kilátások esetleges további romlásának és más, nem várt események költségvetési kockázataira így nem marad tartalék a költségvetésben.
Észtország mellett nálunk nőttek a legjobban a lakásárak az elmúlt 14 évben az EU-ban. 
