A jelenlegi előrejelzés még az októberi makrogazdasági feltételezéseken alapul, azóta azonban a jegybank makrogazdasági folyamatokról alkotott képe, a hozamok illetve a forintárfolyam elmozdulásának együttes költségvetési hatása kedvezőtlen irányba változott.
Hiánycél: vagy elégetjük a tartalékokat, vagy megszorítások kellenek
| Első látásra úgy tűnhet, hogy a Házszabály megsértése vagy a fő számok megváltoztatása nélkül nem lehetséges a 2012-es költségvetés időjárás- és viharállóra történő átalakítása - sajtóértesülések szerint azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium megtalálta a megoldást arra, hogyan akasszanak le 150-200 milliárd forintot december 19-ig - részletek >> |
Ennek következtében az előzetes számítások szerint további 0,2-0,4 százalékponttal, a GDP 3,4-3,6 százalékra nőhet a jegybank 2012-es hiányra vonatkozó előrejelzése. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési törvényjavaslatban szereplő, a GDP 0,7 százalékát kitevő szabad tartalékok teljes összegének törlésével, vagyis váratlan évközi kiadások vagy bevétel-kiesések hiányában 3 százalék alatti GDP-arányos költségvetési deficit biztosítható 2012-ben. Ezzel szemben nagyjából a GDP 1 százalékának megfelelő további egyenlegjavító intézkedés szükséges ahhoz, hogy a kormány által kitűzött 2,5 százalékos hiánycél a szabad tartalékok változatlan szintje mellett elérhető legyen.
Nem olyan optimisták, mint a kormány
A jegybank aktuális előrejelzése szerint a költségvetés központi alrendszerének pénzforgalmi hiányára vonatkozó prognózis az októberben közölt 2,8 százalékról 3 százalékra nőtt, ami a GDP 1 százalékával
magasabb a költségvetési törvényjavaslat módosított előirányzatánál. Az előrejelzés legjelentősebb
mértékben továbbra is a jegybanknak az intézkedések hatására vonatkozó, a kormányétól eltérő becslése miatt különbözik a törvényi előirányzattól.
A költségvetés makrogazdasági előrejelzésének összehasonlítása az MNB előrejelzésével
(százalékos változás az előző évhez képest). Időközben azonban a kormány prognózisa is változik: a miniszterelnök már bejelentette a költségvetési törvényjavaslat átalakítását.
Az adótörvényeket érintő sok ellentétes hatású módosítás közül kiemelhető a béren kívüli juttatásokra
kivetett egészségügyi hozzájáruláshoz kapcsolható bevétel-növekedés, miközben a kormány által bevezetett bérkompenzációs rendszer költsége számottevően magasabb lehet korábbi feltételezéseknél. Az egyszerűsített vállalkozói adót érintő változások következtében a kormány várakozásánál szerényebb adóbevétel-emelkedést prognosztizálnak.
A költségvetés kiadási oldalán megtakarítást eredményeznek a gyógyszertámogatásokat és a rokkantsági ellátásokat érintő intézkedések. Ezzel szemben egyenlegrontó hatású a költségvetési szervek és fejezetek nettó kiadási előirányzatának, az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásoknak, a
céltartalékoknak és az elkülönített alapok támogatási kiadásainak növekedése.
Az Útpénztár kieső költségvetési támogatása csak pénzforgalmi szemléletben egyenlegjavító hatású, mert az ÁAK Zrt. szabad pénzeszközeinek ezt kompenzáló felhasználása megegyező mértékben rontja az eredményszemléletű egyenleget -
