A macedón parlament másodszorra is megszavazta az ország nevének megváltoztatásáról szóló egyezményt. Első alkalommal az államfő nem volt hajlandó aláírni a dokumentumot és visszautalta azt a képviselőháznak.
A parlament először június 20-án ratifikálta az ország nevének megváltoztatásáról szóló, Görögországgal kötött egyezményt. Ma a 120 tagú törvényhozás 69 képviselője szavazott igennel az egyezmény becikkelyezésére, az alkotmányos rend szerint a másodszor is megszavazott egyezményt az államfőnek kötelessége aláírni. Viszont Ivanov korábban nem írta alá az albán nyelvet is hivatalossá tevő nyelvtörvényt sem, a macedón alkotmányban pedig nem szerepel megoldás arra az esetre, ha az államfő azt követően sem ír alá egy törvényt, hogy azt a parlament másodszor is elfogadja.
A névvita a 90-es évek eleje óta tart, mióta Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. A függetlenedés után Görögország rögtön tiltakozott, mondván, hogy a Macedónia nevű ókori terület egy része az ő területén van, az ő egyik tartománya, így egy másik ország ne nevezze annak magát.
Ez egy elsőre meglehetősen értelmetlennek tűnő probléma, de a nemzetközi közösség respektálta a görög igényt, és jobb híján a meglehetősen tekervényes Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet adták neki hivatalosan (rövidítve az angol névből FYROM, Former Yugoslav Republic of Macedonia).
Módosítani kell az alkotmányt is
A két ország külügyminisztere június 17-én írta alá azt a megállapodást, amelynek értelmében a volt jugoszláv tagköztársaságot ezentúl a hazai és a nemzetközi dokumentumokban is Észak-Macedóniának hívják majd, az ország hivatalos nyelve a macedón, az ott élők nemzetisége macedón, állampolgársága pedig macedón/Észak-Macedónia állampolgára lesz.
Az ország alkotmányát várhatóan még az idén módosítják. A megállapodás lehetővé teszi, hogy Görögország eddigi ellenkezésének feladásával megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval, és várhatóan a NATO is hamarosan felveszi az országot a tagjai közé.Az egyezmény akkor lép jogerőre, amikor azt a görög parlament is ratifikálja, ehhez viszont előbb a macedón alkotmányt is módosítani kell.
Ahogy arról korábban már írtunk macedón elnök nem volt hajlandó aláírni az ország nevének megváltoztatásáról szóló törvényt, amelyet a szkopjei parlament a első körben fogadott el. Gjorge Ivanov szerint alkotmányellenes a jogszabály, valamint azt az eljárást is, amelynek keretében az erről szóló macedón-görög egyezményt a parlament ratifikálta, ezért nem írta alá. Részletek a Privátbankár.hu-n. >>>
|
Új nevet kap egy ország a Balkánon Jugoszlávia felbomlása óta se szeri, se száma az új balkáni országoknak, de még mindig nincs nyugalom, mert Koszovót nem minden ország ismeri el, Macedónia nevét pedig Görögország nem hajlandó elfogadni. Most találtak egy nevet, ami jó a görögöknek is, és megszavaztatják róla a macedón népet. További részletek a Privátbankár.hu-n. >>> |
Rég volt ilyen jó formában a magyar fizetőeszköz. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
