A háztartások által felvett új forint lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség-mutatója enyhén, a szabad felhasználású jelzáloghiteleké nagyobb mértékben nőtt, a személyi hiteleké pedig alig változott tavaly decemberben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken közzétett adatai szerint.
Még mindig alacsony a hitelfelvételi kedv
A lakáscélú forinthitel-szerződések átlagos hitelköltség-mutatója 5,81 százalék volt, az előző hónaphoz képest 0,07 százalékponttal magasabb, 2014. decemberéhez képest pedig 86 bázisponttal alacsonyabb. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél az átlagos költségmutató 0,70 százalékponttal 6,94 százalékra nőtt novemberhez képest, éves összevetésben csaknem 160 bázisponttal esett.
A személyi forint hiteleknél 0,03 százalékpontos volt a csökkenés decemberben az előző hónaphoz képest, éves összevetésben pedig 2,99 százalékponttal lett alacsonyabb a kamat. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 2,8-ról 2,3 milliárdra, a személyi hiteleknél 13,5-ról 12,6 milliárd forintra csökkent a szezonálisan igazított új szerződések értéke, a lakáscélú hitelek új szerződéses értéke viszont enyhén emelkedett, 32,6-ról 33,2 milliárd forintra decemberben az előző havihoz hasonlítva.
Euróban a jövő?
A háztartások forint betéteinek átlagos kamatlába nem változott, míg az euró betéteké enyhén emelkedett. A forint és euró betétek szezonálisan igazított új szerződéseinek értéke kismértékben nőtt.
Decemberben a lakáscélú hitelek és a szabadfelhasználású jelzáloghitelek esetében 2,4 milliárd forint összegű, a forintosítással összefüggő hitelkiváltás történt. Ebből 0,9 milliárd forint a bankok saját meglévő ügyfeleik részére, míg 1,5 milliárd forint az új ügyfeleik részére nyújtott hitelkiváltásból tevődik össze.
A vállalati hitelek átlagos kamatlába az 1 millió euró érték alatti forint és euró hiteleknél (0,4, 0,25 százalékponttal) csökkent, míg az 1 millió euró érték feletti forint hitelek esetében jelentősen (1,24 százalékponttal), az 1 millió euró érték feletti euró hitelek esetében kisebb mértékben (0,34 százalékponttal) nőtt az átlagos kamatláb. Az 1 millió eurónál kisebb vállalati forint hitelek szezonálisan igazított új szerződéses értékeinél kismértékű emelkedés, míg az 1 millió euró feletti forint hiteleknél csökkenés tapasztalható. Az 1 millió euró érték alatti euró hiteleknél enyhén csökkent, míg az 1 millió euró feletti euró hiteleknél csekélyebb mértékben nőtt a szezonálisan igazított új szerződések értéke.
A nem pénzügyi vállalatok forint betéteinek átlagos kamatlába csökkent, míg az euró betéteké alig változott. A nem pénzügyi vállalatok forint és euro betéteinek szezonálisan igazított új szerződéses értékeinél kismértékű csökkenés volt tapasztalható - közölte az MNB.
Emelkedéssel zárt a magyar tőzsde. 
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
