A Work Force Személyzeti Tanácsadó és Szolgáltató Kft. felmérése szerint a megkérdezett cégek 40 százaléka jelezte, hogy még több kölcsönzött munkaerőt venne fel. Ezeknél a cégeknél az aktív létszám 10-12 százaléka volt kölcsönzött munkaerő, ez jövőre akár 3-4 százalékponttal is nőhet a Work Force előrejelzése szerint.
A cégek válaszaiból az is kiderül, hogy a munkaerő-kölcsönzés mellett egyéb, a rugalmas létszámgazdálkodást lehetővé tevő eszközök is felértékelődnek, így például a diákmunka, vagy a határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás.
Csákvári Róbertet, a Work Force ügyvezető igazgatója a nemrég elfogadott és jövő júliusban hatályba lépő új Munka Törvénykönyvének munkaerő-kölcsönzésről szóló rendelkezései kapcsán elmondta, hogy a Work Force pozitívan értékeli, hogy a jogalkotó "indokolatlan korlátozásokat és hátrányokat old fel".
A cég szerint a szakmai színvonal további emelése, valamint a versenysemlegesség érdekében indokolt lenne a külföldi székhelyű kölcsönbeadók tevékenységét is a magyarországi előírások teljesítéséhez kötni.
A Work Force mellett a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) is kedvezőnek tartja azt a kormányzati törekvést, miszerint előtérbe kell helyezni a rugalmas foglalkoztatási formákat, azon belül a munkaerő-kölcsönzést.
Az MMOSZ korábbi közlése szerint tavaly a kölcsönzésben érintett kalkulált átlagos évi létszám több mint 124 ezer volt, ami körülbelül 5 százalékos növekedés az előző évhez képest. A kölcsönbeadók - becslések szerint - 2010-ben 155 milliárd forint adót és járulékot fizettek be a költségvetésbe, és a foglalkoztatásuk által minimum 79 ezer - maximum 273 ezer - embert foglalkoztattak megrendeléstől függően, azaz 4-12 százalékponttal csökkentették a munkanélküliséget az aktív korúak körében.
Mindhárom fő devizával szemben gyengült. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
