4p
Sok helyen bukkantak fel mostanában populista politikai erők, de miután számításokat végeztek, hogy mi érné meg jobban, rendszerint fegyelmezett gazdaságpolitikát folytatnak. A görögök megpróbálkoztak az ellenkezőjével, fel kellett adniuk. Most az olaszoknál van zűr, ők pedig messze a legtöbbet veszthetik minden európai ország közül.

Olaszország politikai rendszere a második világháború óta folyamatosan ingatag, ami annak köszönhető, hogy Mussolini után olyan politikai rendszert hoztak létre, amely lehetetlenné teszi, hogy egy pártnak nagy hatalma legyen. Igen ám, de így kormányozhatatlan az ország, legalábbis nem lehet hatékony döntéseket hozni. Ennek megváltoztatására írt ki 2016-ban népszavazást Matteo Renzi akkori miniszterelnök, de az sajnálatosan megbukott.

Nem voltak bölcsek

Az olaszok nem látták át, hogy szükségük lenne egy olyan politikai rendszerre, amely jobban hasonlít a többi fejlett európai országéra, hisz így a mindenkori kormány béna kacsa, amely nem tud határozott intézkedéseket tenni. A populizmus ezzel együtt felütötte a fejét, mégpedig már egész korán: 1994-ben, amikor Berlusconi először hatalomra került. Most pedig egy egész furcsa formáció készül kormányra kerülni: két párt koalícióban, akik eddig mindenféle ijesztő dolgokat mondtak, mint például az euró kivezetése, kormányzati költekezés.

A görögöknél még csak meg lehetett érteni, hogy a Sziriza hatalomra kerülésekor ilyesmikkel próbálkoztak, mert ott nagy válság volt, nagy életszínvonal-csökkenéssel. Aztán végül ők is belátták, hogy Európa nem fogja finanszírozni a költekezésüket, elzárták a pénzcsapot, és akkor rádöbbentek, hogy egy saját pénzt féktelenül nyomtatva nagyon mélyre jutnának. Győzött a józan ész, stabilizálódott a gazdaság, és még mindig jobban élnek, mint mi, a gyors felzárkózók.

Magas lóról nagyot esni

Olaszországban egész más a helyzet. Ott döbbenetesen magas az életszínvonal, ahhoz képest, hogy az ország gazdasága mennyi problémával küzd. Az olasz nettó átlagbér 1750 euró körül van, ami a 2300 eurós német szint háromnegyede, a magyar szint két és félszerese. Ez valószínűleg a problémák egyik oka is: túl jól élnek, így eladósodtak, a görög után a második legnagyobb GDP-arányos adóssággal rendelkezik Olaszország az eurózónában.

Hogy miért lett ez így? Az országban a második világháború után gazdasági csoda bontakozott ki, amely több évtizeden át tartott, így az ország felkapaszkodott a fejlettek közé. Mindeközben azonban folyamatosan magas infláció volt, a nemzeti valuta, a líra folyamatos leértékelésével, és ez valamiféle egyensúlyt hozott. Az euró bevezetése azonban fegyelmet követelt: nem lehetett nagy inflációt tartani, mivel nem lehetett leértékelni, így a béremeléseket is vissza kellett volna fogni.

Lehetőségek

Milyen opciói vannak az országnak? Az egyik egy fegyelmezett gazdaságpolitika, hogy fennmaradhasson a magas életszínvonal, gazdasági reformokkal, hogy versenyképesebb legyen az ország. A másik út, amivel a mostani leendő kormányerők fenyegetőztek: a költekezés. Ezt viszont már senki nem finanszírozná, hirtelen senki nem venne meg több olasz államkötvényt, és az EKB is kénytelen lenne visszavonulni, hiába olasz az elnöke.

A görög példa már megmutatta, hová vezet ez, Olaszország ráadásul egy gigantikus falat a 60 millió lakosával. Költekezni euróban nem tudnának, mivel senki nem adna hozzá pénzt, így egyetlen lehetőségük az eurózónából való kilépés lenne. Nem vitás, hogy ebben az esetben a mostani magas fizetések euróban legalább a felükre esnének, mire beállna az új egyensúly. Ilyet vélhetőleg senki nem akar, ezért jó eséllyel bárhogy is néz majd ki a kormány, görög módra valószínűleg jobb belátásra térnek, remélhetőleg minél hamarabb.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Új fordulat Orbán Áronék ügyében
Privátbankár.hu | 2026. november 10. 17:54
Megszólalt az ügyészség.
Makro / Külgazdaság Még a dollár is belerúgott egyet a földön fekvő Trumpba
Privátbankár.hu | 2026. november 10. 16:56
A vártnál magasabb lett az infláció az Egyesült Államokban.
Makro / Külgazdaság A legfontosabb kérdésben továbbra is ütközőpályán a Magyar-kormány Németországgal
Privátbankár.hu | 2026. november 10. 16:19
Az uniós költségvetés ügyében nehezen összebékíthető a két kormány álláspontja. 
Makro / Külgazdaság Tankolna? Ujjongva igyekezhet a kútra, jó hír villant fel a kijelzőkön
Privátbankár.hu | 2026. november 10. 09:44
Az eső ellenére ezt biztosan díjazza majd.
Makro / Külgazdaság Kedvezőtlen adat érkezett az októberi magyar inflációról
Privátbankár.hu | 2026. november 10. 08:30
Friss adatot közölt a KSH az októberi infláció alakulásáról.
Makro / Külgazdaság Most Ön is kérdezhet Pogátsa Zoltántól, például az euróbevezetésről – ma délután a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2026. november 10. 07:46
A közgazdász, szociológus, a Soproni Egyetem docense fél 4-től lesz a vendégünk. Az egyórás élő adást a Klasszis Média YouTube-csatornáján és lapunk Facebook-oldalán közvetítjük.
Makro / Külgazdaság Magyar cégek külföldön: megnéztük, mi lehetne az új növekedési modellünk egyik alapja
Imre Lőrinc | 2026. november 10. 05:42
Továbbra is az Egyesült Államok a legaktívabb ország a külföldi működőtőke-befektetések területén. Ez a tengerentúlra érkező és onnan kiinduló beruházásokat és pénzügyi tranzakciókat is magába foglalja. Idehaza a Pénzügyminisztérium a 2030-ig szóló konvergenciajelentésében megjegyezte, hogy kifulladt az elmúlt évtizedek munkaerő- és tőkeintenzív növekedési modellje, amit a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szintén alátámasztanak: a Magyarországra érkező külföldi beruházásokban jól állunk, de abban már kevésbé, hogy a magyar cégek külföldön is nagyszámban megvessék a lábukat.
Makro / Külgazdaság Ki lehet az új EKB-elnök?
Privátbankár.hu | 2026. november 9. 08:13
Spanyol vagy holland elnöke lehet februártól az Európai Központi Banknak.
Makro / Külgazdaság Mégis beleléphetnének a britek kétszer ugyanabba a folyóba – de vannak feltételek
Privátbankár.hu | 2026. november 8. 15:28
Nyitva hagyta a volt uniós főtárgyaló az ajtót a brit visszatérés előtt.
Makro / Külgazdaság A víztől, a természettől való függőség nem áll meg az országhatárnál
Dobos Zoltán | 2026. november 8. 11:28
Az ESG-felkészülés és -alkalmazás átalakuló munkamegosztása: ki dönt, miről – és mi az, amiről nem beszélünk? címmel Fehér Sándor, Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) Fenntartható Versenyképességi Osztálya vezetőjének moderálásával tartottak panelbeszélgetést csütörtökön a Klasszis Média ESG-konferenciáján, melyen Lovas Gabriella oktató, fenntarthatósági és TNFD (Taskforce on Nature-related Financial Disclosures)-szakértő és Sarkadi-Faragó Edit, a British Telecom (BT) Sustainability Proposition Managere volt a két beszélgetőtárs.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG