|
| Benjamin Netanjahu az elkanai tanévnyitón Ciszjordániában, mellette Rafi Peretz oktatási miniszter. EPA/AMIR COHEN / POOL |
A kormányfő tizenhat nappal az általános parlamenti választások előtt egy Ciszjordánia északi részén fekvő faluban, az Elkana településen tartott ünnepélyes tanévnyitón ismételte meg korábbi ígéretét a zsidók lakta telepek jövendő beolvasztásáról, az izraeli törvénykezés kiterjesztéséről ezekre a településekre – jelentette az MTI a 13-as kereskedelmi tévécsatornát idézve.
Alkalmazni fogjuk a zsidó szuverenitást Ciszjordánia minden közösségére, Izrael földjének és Izrael államának részei lesznek
– mondta Netanjahu, miután sikeres tanévkezdést kívánt.
A miniszterelnök az előző, április 9-én tartott előrehozott választások előtt is megígérte ezt az elsősorban jogi lépést, de akkor és most is konkrét időpontok meghatározása nélkül.
Új házakat építenek
Netanjahu a tanévnyitón együtt vett részt Rafi Peretz oktatási miniszterrel, a telepeseket támogató Jobbra (Jamina) nevű jobboldali választási szövetség egyik vezetőjével, akit júniusban nevezett ki az átmeneti kormány miniszterének.
Új házakat építünk ide – itt van Izrael népének eredeti, ősi hazája –, és tovább építjük Elkanát
- mondta a miniszterelnök.
Senkit sem fogunk elszakítani innen, nem lesz több Gus Katif, nem lesz több kiköltöztetés
- utalt Ariel Saron néhai kormányfő 2005-ös lépésére, amikor felszámolta a Gázai övezetben felépített izraeli településeket, és kiköltöztette lakóikat.
Trump elismerte a bekebelezést
Donald Trump amerikai elnök az előző, április 9-én megtartott választások előtt elismerte az 1967-ben Szíriától elfoglalt Golán-fennsík 1981-ben törvénybe iktatott izraeli bekebelezését.
A palesztin vezetés a jelenleg mintegy 2,9 millió palesztin lakta Ciszjordániában és a Gázai övezetben tervezi a jövendő palesztin állam létrehozását. Az utóbbi évtizedekben azonban több mint négyszázezer izraeli telepedett le Ciszjordániában, és további több mint kétszázezer izraeli él Kelet-Jeruzsálemben.
A palesztinok és a nemzetközi közösség legtöbb országa törvénytelennek tekinti a Ciszjordániában létrehozott izraeli településeket a genfi egyezmények alapján, amelyek tiltják a letelepedést a háborúban elfoglalt földeken. Ciszjordániát – Kelet-Jeruzsálemet is beleértve – megszállt területnek tartják.
Izrael azonban biztonsági és történelmi okok alapján visszautasítja ezt az álláspontot. A palesztinok attól tartanak, hogy a szeptember közepi választások utánra ígért új amerikai béketerv Izraelt fogja támogatni, és korlátozza jövendő államuk területét.
Újabb választások lesznek
Izraelben azért kell előrehozott parlamenti választásokat tartani idén már másodszor, mert az áprilisi voksolás után Netanjahu nem tudott kormányt alakítani az általa kívánatosnak tekintett jobboldali és vallásos pártokkal.
A centrista és a baloldali pártok nem hajlandóak részt venni egy Netanjahu vezette kormányban az ellene felhozott korrupciós vádak és a már elkészült, de októberi meghallgatásáig a bírósághoz be nem nyújtott vádirat miatt.
(Korábbi háttéranyagunk a témában: Történelmet írhat Orbán szövetségese, nehéz évek várnak a palesztinokra.)
Jean-Noël Barrot szerint nincsenek “vörös vonalak”. Francia katonák Ukrajnába küldését sem zárta ki. 
