Az orosz támadás kezdete óta 110,4 milliárd dollárnyi közvetlen és 130 milliárd dollárnyi közvetett kár keletkezett Ukrajnában, az összeg folyamatosan növekszik és az év végére elérheti a 300 milliárd dollárt – állapította meg a Kijevi Gazdaságkutató Intézet (KSE Institute). Az összegzést több minisztérium, más kutató intézetek és szakmai szövetségek adatai alapján készítették. Az Ukrán Nemzeti Bank ehhez azt fűzte hozzá, hogy a közvetlen kér értéke megegyezik a teljes 2021-es ukrán GDP felével.
Sérült vagy elpusztult a fizikai infrastruktúra, beleértve utakat, hidakat, lakó-és középületeket, közműveket. A most közölt összesítés szerint 304 híd és más folyami átkelő lett használhatatlan. Csaknem 50 milliárd dollárra tehető a lerombolt lakóházak értéke. Összesen 131 ezer ilyen épületről van szó, ebből 15 ezer többemeletes lakótömb, általában panelház és 116 ezer családi ház.
Az Ukrinform ukrán hírügynökség megszólaltatta az oroszok által az elmúlt hetekben hevesen támadott Dnyipropetrovszk nagyváros védelmi bizottságának vezetőjét. Mikola Lukasuk szerint a városban február vége óta 309 családi ház és 117 többemeletes társasház hullott a porba vagy vált lakhatatlanná. Így összesen több mint 1500 lakás lett semmivé.
Az ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági épületek is megsínylették a háborút, nem is kevéssé: majdnem 400 üzem, 44 ezer agrár telep, 2910 üzlethelyiség (1,6 millió négyzetméternyi terület), 511 közigazgatási ingatlan, 764 óvoda és bölcsőde, 934 egészségügyi intézmény, 634 kulturális épület és 119 szociális célra használt létesítmény rongálódott meg vagy vált teljesen használhatatlanná, sok esetben a földdel egyenlővé. Nem kevesebb, mint 106 ezer személyautó robbant fel, lett totálkáros.
Az infrastruktúra helyreállításában főleg nyugati államok és cégek fognak segíteni, de Kijev támaszkodhat Törökországra is, amely eddig csak fegyverzettel és rakétákkal támogatta az ukránokat. Erdogan elnök és Volodimir Zelenszkij csütörtökön Lvivben állapodott meg arról, hogy török vállalatok is bekapcsolódnak az újjápítésbe. Ennek kezdetéről azonban egyelőre nincs hír.
A közvetett károkat tekintve a legrosszabb az ipar helyzete, ott mintegy 30 milliárd dollár a veszteség, mögötte 23,4 milliárd dollárral a mezőgazdaság áll, s ebben a sorban harmadik az infrastruktúra 18,2 milliárd dollárral. Az infrastruktúra helyreállítására mai áron legalább 45 milliárd dollár szükséges, míg a sportközpontok, kulturális intézmények és turisztikai létesítmények esetében legalább 2,3 milliárd dollár kell – fogalmaztak.
Az ukrán gazdasági minisztérium csütörtöki közlése szerint a keleti országrészen működő csaknem 1800 vállalat kérte, hogy helyezzék át telephelyeiket az ország biztonságosabbnak gondolt középső és nyugati megyéibe. Kijev egy nagyszabású programot indított erre, eddig 700 céget sikerült elmenekíteni: harmaduk Lviv (Lemberg) körzetébe, 18 százalékuk Kárpátaljára, 12 százalékuk Csernovci megyébe mehetett, a többi főleg a középső körzetekbe, de mindenképpen a Dnyipro folyótól nyugatra. Az áttelepített vállalatok közül 500 már ismét működik. Érdekes, hogy 576 cég nem is kérte az áthelyezésben való segítséget, mert időközben az ukránok visszafoglalták azokat a településeket, amelyeken működtek.
A nagyobb vállalatok még csak-csak túlélnek valahogy, de az igazán nagy baj a kkv-knál van, amelyek sokkal sérülékenyebbek. Jól látszik ez abból is, hogy méretükhöz képest mekkorák a veszteségeik. A kis és közepes ukrán cégek ötödének 100 ezer dollárnál is nagyobb az eddig keletkezett kára - derül ki az Európai Üzleti Szövetség (EBA) augusztus elején végzett felméréséből. A megkérdezett kkv-k 13 százalékának 50 és 100 ezer dollár közötti a vesztesége, 28 százaléknál pedig 10 és 50 ezer dollár közötti ez az érték. Túlnyomó részük csak odáig jutott, hogy felmérje az anyagi károkat, legfeljebb tizedük intézkedett az újjáépítés valamilyen formájáról illetve ennek pénzügyi fedezetéről, vagyis póthitelek felvételéről.
Azt nem tudni, hogy Oroszország milyen mértékben akarja megtéríteni az okozott kárt, ha egyáltalán rászánja magát erre. Az sem világos, hogy az érintett ukrán vállalatok milyen jogi eljárás keretében juthatnak hozzá az esetleges kártérítéshez. Gennagyij Csizsikov, az Ukrán Iparkamara elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzetközi közösség egyelőre adós a nemzetközi jognak megfelelő menetrenddel, és ez a kérdés ugyanúgy nincs rendezve, mint ahogy annak idején sem a dél-szláv sem az iraki háború után nem volt.
A gazdaság mellett a szociális, az oktatási és a kulturális infrastruktúra is súlyos elszenvedője a háborúnak. A közelgő új tanév viszont gyors intézkedéseket követel és már vannak is ilyenek. Hat ukrajnai körzet iskoláinak újjáépítésében és a felszerelések pótlásában segít a Metro Csoport ukrajnai leányvállalata, a Metro Cash&Carry - jelentette be csütörtökön a nagyvállalat. Az ukrán kormány és a Kelet-Európai Alap a hónap elején indította el a "Biztonságos iskola" nevű szociális programot, ennek keretében történik ez az akció.
Az interfax hírügynökség szerint a Metro összes beszállítója csatlakozott. Most arra összpontosítanak, hogy ha légitámadás ér egy települést, akkor az óvóhelyeken legyen elegendő elektromos melegítő eszköz, bútor, lakásfelszerelés, játékok, gyógyszerszekrény, vízszűrő, hosszabbítók, lámpák és takarók. Egyelőre húsz iskoláról és óvodáról van szó, négy iskola teljes újjáépítése is a program része.
