Kockázati tőkealapból magántőkelappá alakult át az Áder János vezette Kék Bolygó Alapítvány leányvállalata, a Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Alapkezelő Zrt. (KBKB Alapkezelő) által kezelt Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap. Bár a gazdálkodási forma megváltozására már az év elején sor került, azt lapunk csak egy múlt héten megjelent Magyar Közlönyben elrejtett mondatból vette észre. A kormányhatározatnak ez a pontja így hangzik:
„A Kormány a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány tevékenységének bővítése és Magyarország környezet- és klímavédelmi céljainak elérése érdekében tudomásul veszi a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap magántőkealappá történő átalakulását.”
A kormányhatározatnak meghozatalára azért volt szükség, mert Áder János Alapítványa évről évre jelentős költségvetési támogatásban részesül.
A két tőkealapforma között az alapvető különbség, hogy míg a kockázati tőkealapok jellemzően frissen induló startupokba fektetnek, a magántőkealapok esetében nincs ilyen szabályozás, azaz gyakorlatilag bármilyen vállalkozásban részesedést vásárolhatnak vagy nyújthatnak számukra kölcsönt.
Fotó: MTI / Soós Lajos
Lapunk érdeklődésére a KBKB Alapkezelő tulajdonosa, a Kék Bolygó Alapítvány sajtóirodája arról tájékoztatott,
„a 2023. évben a kockázatitőke-befektetések jelentős csökkenése miatt szükségszerűvé vált, hogy ne csak korai, úgynevezett startup vállalkozásokba fektessen a tőkealap. A kockázati tőkealapokra vonatkozó korlátozások a potenciális célpontok számát csökkentik, így indokolttá vált a magántőkealap forma.”
A KBKB Alapkezelőt 2019-ben alapította az Áder János nevével fémjelzett alapítvány 5 millió forintos jegyzett tőkével, mely azóta 10 millióra emelkedett, ám már alapításkor is 250 millió forintos tőketartalékkal is rendelkeztek. 2021 őszén kaptak engedélyt a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) többek közt kockázati tőkealap és magántőkealap kezelésére. 2023-as beszámoljuk kiegészítő mellékletének tanúsága szerint az MNB 2020 májusában nyilvántartásba vette a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealapot, melynek kezelése 2021 decembere óta tartozik a KBKB Alapkezelőhöz. Emellett 2022 tavasza óta ők kezelik a Kék Bolygó Víz Alapot is.
2023 végén a KBKB Alapkezelő a 10 milliós jegyzett tőkén felül 54,7 milliós eredménytartalékkal, 4,6 milliós lekötött tartalékkal (alapítás-átszervezés értéke), valamint 10 milliárd 159 millió forintos tőketartalékkal is rendelkezett. Eszközoldalon 10 milliárd 88 millió forint egyéb tartós részesedést mutattak ki a mérlegükben, mely a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap befektetési jegyeinek könyv szerinti értéke. (Névértékük valamivel többre, 10 milliárd 500 millió forintra rúgott, míg nettó eszközértéknek a kiegészítő mellékletben 10 milliárd 274 millió forint becsült összeget tüntettek fel.)
A dokumentum tanúsága szerint a tőkealap befektetései közül kettő haladja meg a tőkealap 10 százalékát. Az egyik a 2020-ban alapított Agroloop Hungary Kft.-ben 2023 decembere óta meglevő befektetés, e vállalkozásban a Kék Bolygó Kockázati Tőkealap 15,3 millió forintnyi tőkével van jelen, mely az összes üzletrész 12,4 százaléka. A másik a Füzi Ákos nevével fémjelzett, 2017-ben zrt.-vé alakult energetikai szoftvercég, a Navitasoft Zrt., ebben a tőkealapnak 2023 végén 1,15 milliárd forint befektetése feküdt, a cégben 24,7 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik.
A kínai kereskedelmi minisztérium 20 japán szervezetet vett fel exportellenőrzési listájára, másik 20 japán vállalatot pedig megfigyelési listára helyezett. 
