|
| Horst Seehofer és Orbán Viktor egy CSU-rendezvényen (korábbi felvétel). Fotó: Szecsődi Balázs, Miniszterelnöki Sajtóiroda |
Sokat profitált Bajorország gazdasága abból, hogy 2004. május elsején tíz, nagyrészt közép-és kelet-európai állam – köztük Magyarország – az Európai Unió tagja lett, derül ki a Bajor Gazdasági Szövetség (vbw) szerdán nyilvánosságra hozott tanulmányából.
Duplázódó export
Míg 2004-ben a tíz tagállamba irányuló export értéke 11 milliárd euró volt, addig tavaly már 22,6 milliárd eurót tett ki. 15 év alatt tehát több mint megduplázódott a kivitel. Ezzel párhuzamosan 9,4-ről 11,9 százalékra növekedett a „keleti export” részaránya a bajor exporton belül.
A tíz tagállam közül a legfontosabb kereskedelmi partner Csehország és Lengyelország: múlt évben a bajor "keleti kivitel" több mint fele ment ebbe a két országba.
„A közép- és kelet-európai tagállamok ma már nélkülözhetetlen részei vállalataink értékteremtési láncainak”
- jelentette ki Bertram Brossardt, a vbw üzleti vezetője.
Mi is profitáltunk
A vbw szerint ugyanakkor az új EU-tagállamok is profitáltak a legnagyobb német tartomány gazdasági erejéből. A bajor import a tíz tagországból 283 százalékkal, 11,2 milliárdról 43 milliárd euróra nőtt 2004 és 2018 között.
Ráadásul a bajor cégek nagy erőkkel invesztáltak térségünkbe: a magyarországi, lengyelországi, csehországi és szlovákiai közvetlen befektetések értéke 12,3 milliárd eurót tesz ki.
Brossardt szerint az erős német export is jó hatással van a tíz tagállam teljesítő-képességére.
„Azok a szolgáltatások (és áruk), amelyeket a német ipar ezekből az államokból szerez be, Lengyelországban 930 ezer, Csehországban pedig 494 ezer munkahelyet tartanak fenn.”
A vbw üzleti vezetője szerint nem igazolódtak be azok a félelmek, miszerint az EU-bővítés negatív hatással lesz Bajorországra. A tartomány keleti részén például 8,8-ról 2,9 százalékra csökkent a munkanélküliség 2005 és 2018 között.
Bajor invázió
Ami a magyar-bajor kapcsolatokat illeti, a magyar kormány év eleji közlése szerint itthon hatezer német vállalat mintegy 300 ezer embert foglalkoztat. Ezen belül a bajor cégek 45 ezer embernek adnak munkát, és több mint 10 milliárd euró értékben hajtottak végre beruházásokat.
Összesen 130 olyan, Bajorországban is jelentősnek számító cég van, amely rendelkezik Magyarországon gyárral vagy kereskedelmi egységgel. Tavaly pedig a BMW is bejelentette, hogy gyárat fog építeni Debrecenben.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint Németországon belül Bajorországgal alakult ki a legszorosabb gazdasági és befektetési együttműködés. A Németországból Magyarországra irányuló befektetések több mint negyede Bajorországból érkezik, a Németországba irányuló magyar export 35 százaléka pedig Bajorországba megy.
Seehofer védi Orbánt – nem először
A gazdasági kapcsolatoknak persze a politika is igyekszik megágyazni. Horst Seehofer, aki 2008 és 2018 között Bajorország miniszterelnöke, 2008 és 2019 januárja között pedig a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke volt, köztudottan jó viszonyt ápol Orbán Viktorral.
Seehofer legutóbb épp a napokban védte meg a magyar kormányfőt, aki szerinte néha ugyan túlzásokba esik, de ettől még demokrata politikus.
Tavaly nyáron folytatott háttérbeszélgetéseinkből pedig az derült ki, hogy a német nagyvállalatok nem gondolják újra magyarországi befektetéseiket a magyar demokrácia állapota miatt. A cégeket ugyanis az üzlet érdekli, nem pedig a politika. Ez egészen addig így marad, amíg a magyar kormány nem lép át egy határt, például nem veszélyezteti az ország EU-tagságát.
(Kapcsolódó anyagok: Orbán Viktor hátradőlhet: maradnak a német cégek, Itt a jelentés: ezt gondolják a német cégek a magyar állapotokról.)
A botrány folytatódik.
