Egy hete jelentette be az iraki kormány, hogy megkezdi a Bagdadtól mindössze 50 kilométerre az Eufrátesz partján fekvő Falludzsa városának visszafoglalását az Iszlám Államtól. Egy ilyen eseményt persze nem feltétlenül jelentenek be előre, hisz akkor az ellenség is kellőképpen felkészülhet, de itt lényeges cél a civil lakosság megkímélése. Így üzenetet kaptak, hogy meneküljön a városból, aki tud.
Zűrös város
A város jelentősége különösen nagy a jelenlegi harcokban. Ez volt az első nagyobb település, amit két éve elfoglaltak a terroristák, és most úgy tűnik, hogy ez lesz az Iszlám Állam elleni háború eddigi legnagyobb csatája, az irakiak reménye szerint a fordulópontja. A város már a múltban is sok gondot okozott: a 2003-tól 2011-ig tartó amerikai katonai jelenlét időszakában sem sikerült teljesen megtisztítani, az Iszlám Államot létrehozó erők elődei innen szervezték a Bagdadban elkövetett számtalan merényletet.
Egy város ostroma általában meglehetősen nehéz, és nagy veszteségekkel járó hadművelet. Jó példa erre a 2. világháború talán leghíresebb ostroma: a sztálingrádi csata. Sztálingrádot a német támadók hónapok alatt sem tudták teljesen elfoglalni, noha jelentős túlerőben voltak. Az elszánt védők azonban mindig be tudtak fészkelődni a házak, később romok közé és a pincékbe, és egyenként kellett őket kifüstölni. A végén már csak egy zsebkendőnyi terület maradt a kezükben, de ez elég volt a támadók olyan mértékű lekötéséhez, hogy szárnyaik védtelenek maradjanak, és be lehessen keríteni őket.
Kevesen vannak, de nagyot ütnek
Falludzsában legfeljebb pár ezer elszánt védő van, de kifüstölésük épp az említettek miatt nehéz feladat, különösen, ha a civil lakosságra is figyelnek. Az iraki hadsereget Amerika és Irán is támogatja, és hétfőre sikerült is megközelíteni a város határait. Amikor azonban egy kísérletet tettek, hogy a város szélén beépített területet foglaljanak el, erős ellentámadás kezdődött. Ezt mindössze 100 dzsihádista valósította meg, de jól szervezetten és főleg jól felfegyverkezve. Végül sikerült őket visszavárni, iraki közlések szerint 75 meg is halt közülük, viszont az iraki erők is komoly veszteségeket szenvedtek.
A lakosság sorsa
A legnagyobb aggodalom most a maradék lakosság sorsát övezi. Becslések szerint még 50 ezren voltak a városban, közülük mindössze 3700 embernek sikerült kijutni az elmúlt egy hétben. A Reuters szerint a kimenekülők elmondták, hogy a város széléről könnyű kijutni, de a beljebb lakókat élő pajzsként használják, mozgásukat ellenőrzik, sőt terelik őket egyik helyről a másikra. Az ostromlók pedig azon gondolkoznak, melyik esetben élhetik túl többen az ostromot: ha lassan haladnak, és várják, hogy közben minél többen kijussanak, vagy ha belehúznak, hogy hamarabb véget érjen az egész.
Akárhogy is intézik, nehéz küzdelem lesz, vélhetően sok áldozattal. A védők nem valószínű, hogy megadják magukat, ez az a fajta fanatikus társaság, amelyik utolsó emberig harcol, és a civileket is gond nélkül feláldozza. Nem olyanok, mint Szaddam serege volt, amelyik egyszerűen szétszaladt az amerikaiak közeledtével. Nem is véletlen, hogy utóbbiak most vonakodnak katonákat küldeni a harcba, igaz, a levegőből elég hatékonyan puhítják az ellenséget.
Nem csak a gépek zuhannak, a munkások is elégedetlenek. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
