125 éve mérjük az időjárást. Az év első kilenc hónapjában még soha nem hullott olyan kevés csapadék Magyarországon, mint 2026-ban. Van vízstratégiánk a következő évtizedekre?
Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!
Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.
Az amerikaiak 84 százaléka azt állítja, hogy soha nem hazudik a közvélemény-kutatóknak; a fennmaradó 16 százalék viszont megfordíthatja a választások gondosan előrejelzett kimenetelét.
Az amerikaiak 84 százaléka azt állítja, hogy soha nem hazudik a közvélemény-kutatóknak; a fennmaradó 16 százalék viszont megfordíthatja a választások gondosan előrejelzett kimenetelét.
A közvéleményt firtató vizsgálatok érzékeny barométerként igyekeznek követni az elnökjelöltek népszerűségének alakulását. Pontosságuk különösen fontos kérdés az idén, amikor egy afro-amerikai jelölt, a demokrata párti Barack Obama is pályázik a Fehér Házra. Ha nyer, ő lesz Amerika első fekete bőrű elnöke.
A The New York Times a napokban aggódva írta: Obama feltehetően nagy győzelem felé halad, de a felmérések hallgatnak a faji előítéletekről. Sok liberális szakértő szerint Obama előnye elolvadhat, amikor a fehér többség egy része a szavazófülke magányában kétszer is meggondolja majd, hogy voksoljon-e egy afro-amerikai politikusra.
Az úgynevezett Bradley-hatást az elemzők szerint nem lehet kizárni. Tom Bradley, Los Angeles fekete polgármestere 1982-ben elvesztette a kormányzóválasztást, pedig a közvélemény-kutatások az utolsó pillanatig nagy előnyét mutatták. A jelenség lényege, hogy a választók egy része nem vallotta be a fekete politikus jelöltségével szembeni ellenérzését az előzetes felmérések során.
A közvélemény-kutatások megbízhatósága az idei előválasztások során is megkérdőjeleződött. Obama stábja és a közvélemény-kutatók egyaránt az illinois-i szenátor biztos győzelmét vetítették előre olyan államokban, például New Hampshire-ben, ahol végül vetélytársa, Hillary Clinton nyert.
Az elemzők többsége - szinte minden liberális szakértő és konzervatívok egy része - Obama jelentős győzelmét jósolja novemberben. McCain tartós hátránya ellenére a republikánus sikerben reménykedők viszont talányosan úgy fogalmaznak: nem tudni, hogyan szavaznak majd november 4-én az amerikaiak.
Ann Coulter konzervatív kommentátor rámutat: sok amerikai fél a rasszizmus bélyegétől, s azt mindenképpen el akarja kerülni. A "politikai korrektség" parancsoló légkörében az emberek egy része megtanulta, hogyan hazudjon a közvélemény-kutatóknak, ahelyett, hogy magyarázkodnia kelljen, miért nem szavazna szívesen egy afro-amerikai jelöltre. Sokan azok közül, akik kimondják, hogy McCaint támogatják, rögtön magyarázkodnak: nem azzal van a bajuk, hogy Obama fekete, kizárólag a jelöltek programja alapján mérlegeltek.
Coulter vizsgálata szerint a főbb liberális sajtóorgánumok az elnökválasztások előtt közölt közvélemény-kutatási adataikban 1976 óta rendre a demokrata jelölt javára tévedtek, gyakran 6-10 ponttal, a republikánus vetélytárs népszerűségét viszont sosem túlozták el.
Így történt ez 1976-ban, amikor Jimmy Carter 50,1-48 arányban éppen hogy megverte Gerald Fordot. A Gallup néhány héttel a választás előtt 6 pontos Carter-előnyt közölt.
A liberális közvélemény-kutatók adatai alapján Ronald Reagannek 1980-ban és 1984-ben csak némi esélye volt a győzelemre. Ezzel szemben 1980-ban csaknem 10 ponttal győzte le Cartert, 1984-ben pedig minden idők legnagyobb választási győzelmét aratta, 58,8-40 arányban nyert Walter Mondale ellen.
George H.W. Bush 1988-ban szintén nagy, 53,4-45,6-os arányú győzelmet aratott Michael Dukakis fölött. A The New York Times/CBS News Poll október 5-i előrejelzése azonban csak jelentéktelen 45-43-as Bush-előnyt regisztrált, a The New York Times október 13-i adata szerint Bush 5 ponttal vezetett. Mindkét jóslat elmaradt a valóságtól.
Bill Clinton 1992-ben 43-37,7 arányban győzte le az idősebb Bush elnököt. A Newsweek Poll október közepén ezzel szemben 46-31-es Clinton-előnyről szólt, a CBS News Poll pedig 47-35-ös demokrata győzelmet jósolt. A várt 12-15 pontos különbség helyett Clinton csak 5,3 ponttal nyert. 1996-ban 49-40-re verte meg Bob Dole-t; a The New York Times/CBS News október 22-én 55-33-as előnyről számolt be.
A fiatalabb Bush 2000-ben éppen csak győzni tudott Al Gore-ral szemben, és a felmérések - helyesen - végig szoros állást mutattak. Ám az egyik októberi The New York Times/CBS News felmérés Al Gore 45-39-es győzelmi esélyét vetítette előre. A 2004-es választáson Bush 50,7-48,3-ra győzte le John Kerryt, ezt az eredményt kivételesen pontosan jelezték előre az intézetek 1-3 pontos Bush-előnyt mutatva, szinte semennyit sem tévedve a republikánus jelölt javára.
A CNN néhány napja arról számolt be, hogy Obama előválasztási szereplése jelentős aggodalomra ad okot a vezető tv-csatornák körében. Az illinois-i szenátor ugyanis mindvégig jobban szerepelt a szavazás utáni exit poll gyorseredmények szerint, mint a valóságban. Ez azért okozhat súlyos gondot november 4-én, mert a hírcsatornák egytől egyig a valódi részleges szavazati eredmények és az exit pollok kombinált adatai alapján hirdetnek győztest egy-egy államban.
Chuck Todd, az NBC News szakértője azt magyarázza, hogy a magasabb végzettségű és fiatalabb szavazók szívesebben töltenek ki exit poll-kérdőíveket, s körükben Obamának lényegesen nagyobb a támogatottsága. A tévék legsúlyosabb tévedése a 2000. évi választásra esett, amikor Busht hirdették ki győztesnek Floridában, amikor arról szó sem lehetett; az ügyben kongresszusi vizsgálat is indult. Egy fekete elnökjelölt mindenesetre még sosem szerepelt a választási felmérésekben, így nem tudni, milyen pontosság várható. A bizonytalanságot az is fokozhatja, hogy a republikánus hívek kevésbé szívesen töltenek ki szavazási kérdőíveket, mint a demokrata szavazók.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Világszerte rekordot döntött az akkumulátoros elektromos autók értékesítése az év első kilenc hónapjában. A növekedést elsősorban az európai piac hajtotta, miközben Kínában stagnált, az Egyesült Államokban pedig visszaesett a kereslet – derül ki a PwC tanácsadó vállalat elemzéséből.
Az iváncsai üzem után a komáromi telephelyen is elbocsátások kezdődtek az SK On Hungarynél. A szakszervezet szerint több magyar és legalább húsz ukrán munkavállaló veszítette el állását, miközben a vállalat az üzleti környezetre hivatkozik.
Szeptemberben 907 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet, a kivitel volumene 4,6 százalékkal, a behozatalé 5,4 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. Augusztusban még 481 millió eurós hiány mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Év végével kivezeti a közszolgálati dolgozók évi egymillió forintos otthonteremtési támogatását a kormány – erről a belügyminiszter beszélt az RTL Klubnak adott, szerdán közzétett interjújában. Pósfai Gábor beszámolt egy készülő rendészeti csomagról is, amely a tűzoltóságot, a rendőrséget és a büntetés-végrehajtást érinti.
Bár az egy hónappal korábbi zuhanáshoz képest kisebb mértékben, de szeptemberben is visszaesett a belföldi és a külföldi turisták, illetve az általuk eltöltött vendégéjszakák száma Magyarországon. Az év első kilenc hónapjának adatai alapján egyre biztosabbnak tűnik, hogy az ágazat közel sem fogja tudni megismételni a 2025-ös teljesítményét.
Változatlanul hagyta az irányadó kamatokat az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve szerdán. A kétnapos kamatdöntő ülés végén a jegybank 3,75–4 százalékos sávban tartotta az alapkamatot, miután szeptemberben még 25 bázispontos emelésről határozott. A döntés megfelelt a piaci várakozásoknak, ugyanakkor két jegybanki döntéshozó további kamatemelést sürgetett.
A vagyonadó tervezetéhez képest a benyújtott törvényjavaslat több ponton könnyítéseket, másutt szigorításokat, megint más helyeken pontosításokat tartalmaz. A 100 millió forintnál alacsonyabb saját tőkéjű cégek tulajdonosai örülhetnek, magasabb adóteherrel számolhatnak viszont a külföldön is jelentős vagyonnal bíró milliárdosok. Ha pedig valaki jelentős vagyonnal elhagyná az országot, akkor egy úgynevezett exit tax is a nyakába zúdul.
Az iráni háború gazdasági következményei és Donald Trump megítélése is meghatározó szerepet játszhat a november 3-i amerikai félidős választásokon. Martin-Kovács Miklós külgazdasági szakújságíró szerint a magas üzemanyagárak és az ezekből fakadó drágulás egyre nagyobb politikai terhet jelentenek a republikánusok számára, ezért több jelölt is igyekszik távolságot tartani az amerikai elnöktől.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök politikai tömbje vezet az izraeli parlamenti választáson, de egyelőre egyik nagy politikai oldal sem rendelkezik a kormányalakításhoz szükséges többséggel. A központi választási bizottság adatai szerint a hagyományos szavazókörökben leadott voksok összesítése után Netanjahu szövetségesei 53, a Gadi Ejzenkot vezette ellenzéki tömb pártjai pedig 48 mandátumra számíthatnak. Az arab pártok együttesen 19 képviselői helyet szerezhetnek a 120 tagú parlamentben.
.jpg)
Az amerikaiak 84 százaléka azt állítja, hogy soha nem hazudik a közvélemény-kutatóknak; a fennmaradó 16 százalék viszont megfordíthatja a választások gondosan előrejelzett kimenetelét. .jpg)
.jpg)
Alakul a patthelyzet. 
