A tanács a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamaton, a kamatfolyosót azonban szűkítették. Ez a forintra is jelentős hatással volt, erről itt írtunk korábban. >>> |
Nemzeti Bank – méghozzá nem is kicsire. A Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető elemzője, William Jackson szerint ugyanis a betéti eszközökben gyakorolt korlátozásoknak nincs akkora hatása a GDP alakulására, mint egy kamatvágásnak.
Így ez jó eséllyel már jövőre megérkezhet, a jelenlegi gazdasági kondíciók mellett az elemzőház az idei harmadik negyedévre 2,a következő év egészére 2,3, 2018-ra pedig 2,8 százalékos GDP növekedés vár, ennek megfelelően a magyar irányadó ráta jövőre 0,6 százalékra csökkenhet.
Nagyobb huszárvágás jöhet
Még ennél is nagyobb kamatvágást jósol a Commerzbank londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Tatha Ghose: az ő előrejelzésük szerint az alapkamat akár 0,50 százalékra is csökkenhet a következő év első felében. Az elemző szerint ezt a várakozást a reálgazdasági ciklus jelenlegi szakasza és az inflációs dinamika egyaránt alátámasztja, és "semmi nem viszi lejjebb a piaci kamatspektrumot olyan megbízhatóan, mint a jegybanki kamatcsökkentés".
Ráadásul a lengyel gazdasághoz hasonlóan a magyarban is jelentős lefelé ható kockázatokat látnak, ami idővel ismét kamatvágásra ösztökélheti a monetáris tanácsot. A Commerzbank egyébként az idei évre vonatkozó GDP várakozását is csökkentette: míg az év elején 2,4 százalékos bővülést vártak, most már csak 2,1 százalékos GDP-növekedést tartanak valószínűnek.
Másutt már van - de biztos jó ötlet az alacsony kamat? A negatív kamatokkal a jegybankok a hitelezést szeretnék serkenteni, de a fegyver sok esetben visszafelé sül el: jól látszik ez azoknak a bankoknak a válaszain, akik nemhogy buktak, de még keresni is tudtak a negatív kamatok bevezetése óta. Drágább hitelek, alacsonyabb betéti kamat, drágább bankolás - mit hozott a negatív ráta? A cikk folytatásáért kattints ide! >>> |