|
| A Notre-Dame-székesegyház lézerszkennelt, külső képe. (Forrás: YouTube) |
Bár a teljes pusztulást szerencsére elkerülte, a Notre-Dame-székesegyház így is szinte felbecsülhetetlen károkat szenvedett a tűzvészben. A 850 éves katedrálisban egyelőre tisztázatlan okokból hétfő este csaptak fel a lángok, melyek közel kilenc órán át tomboltak, leégetve a huszártornyot és a teljes tetőszerkezetet.
Egy lézeres térkép lehet a kulcs
Emmanuel Macron francia elnök még tegnap este tartott sajtótájékoztatót a katasztrófa kapcsán, akkor azonnal be is jelentette, hogy újjáépítik a Notre-Dame-ot. Ez nem lesz egyszerű feladat, mert az épületet elmúlt évszázadok során többször is toldozták-foldozták, az eredeti tervekhez képest tehát már nem ugyanolyan a szerkezete. Szerencsére azonban néhány évvel ezelőtt éppen ezeket a módosításokat kutatta egy történész, teljes sikerrel.
Az azóta már elhunyt Andrew Tallon 2015-ben a modern technológia vívmányait segítségül hívva úgy, ahogy van, 3D-szkennelte a székesegyházat, így teljesen pontos digitális replikát hozott létre róla. Az épület belsejét lézerek sokaságának segítségével tapogatta le, olyan módon, hogy a lézereket állványokra szerelte, és megmérte, hogy a kibocsátott nyaláb mennyi idő alatt ért célba, és tért onnan vissza a kiindulópontjába. Módszerét az alábbi videón magyarázza el:
Az így képzett digitális replika számos olyan apró változást tárt fel, melyeket az elmúlt évszázadok felújítási munkái eredményeztek, és melyek azóta feledésbe merültek. Ezek a precíz képek óriási jelentőséggel bírhatnak a katedrális majdan következő újjáépítéshez - mely azonban meglepő akadályokba ütközhet.
Nem elég nagyok a francia fák
Nincsenek már olyan nagy fák Franciaországban, amelyeket fel lehetne használni a Notre-Dame leégett födémszerkezetének újjáépítéséhez. Erről Bertrand de Feydeau a Fondation du Patrimoine örökségvédelmi csoport alelnöke beszélt a France Info rádiónak. Mint elmondta, Párizs főszékesegyházának födémszerkezetét több mint 800 éve az ország területén lévő ősi erdőkből érkezett fákból építették.
Véleménye szerint a székesegyház tetőszerkezetét nem lehet pontosan ugyanolyanra felépíteni, mint amilyen a tűz előtt volt, mivel "jelenleg területünkön nincsenek akkora méretű fák, amekkorákat a 13. században kivágtak hozzá". Ezért új technológiákat kell felhasználni a födémszerkezet újjáépítéséhez.
A tető faszerkezetéhez szükséges mintegy 13 ezer fát a feljegyzések szerint 1160 körül vágták ki, 21 hektárnyi erdőt felhasználtak hozzá, a fák többsége a 800-900-as évektől nőtt. A boltíves kőmennyezet a katedrálisnak egy nyitott érzést adott és nagyon jó akusztikát biztosított, de azért is építették, hogy tűzbiztossá tegye, megvédje a székesegyház belsejét egy olyan esettől, ami hétfőn történt, az égő fa tetőszerkezet összeomlásától.
A Notre-Dame födémszerkezete az egyik legősibb ilyen építmény volt a francia fővárosban. Az eredeti az 1160-1170-es években épült és ugyan 1220-ban átépítették, de felhasználták az eredeti szerkezet számos elemét a mintegy 100 méter hosszú, 40 méteres kereszthajós, 10 méter magas tetőszerkezethez.
A katedrális, amit hol ünnepeltek, hol elhanyagoltak
A heves tűzvészben hétfőn megrongálódott Notre-Dame székesegyházat a francia történelem során hol ünnepelték, hol viszont mellőzték és elhanyagolták - mondta az AFP francia hírügynökségnek Claude Gauvard történész, a középkor ismert szakértője, aki könyvet írt a gótika e remekművéről.
Az épületen a reneszánsz idején és a 18. században számos csonkítást hajtottak végre, nem haboztak a timpanonba kaput vágni, hogy beférjen a királyi baldachin. A 19. században Prosper Mérimée és Victor Hugo íróknak, illetve Eugene Viollet-le-Duc és Jean-Baptiste Lassus építészeknek köszönhetően nyerte vissza eredeti gótikus formáját.
A történész szerint nem tettek elég erőfeszítést a székesegyház karbantartására sem. Úgy vélte, hogy jelenleg folyó munkáknak éppen idejük volt már, sőt el is késtek kissé velük. Elmondta, hogy a tatarozás előtt fent járt a huszártorony tövénél, ahol egy háló tartotta a lehulló köveket, hogy ne zuhanjanak alá.
A székesegyház helyreállításával kapcsolatban Claude Gauvard megjegyezte, hogy a ledőlt huszártorony helyreállítása nem lesz nehéz feladat, hála Viollet-le-Duc terveinek, aki nélkül a katedrális már nem állna. Ő állította helyre a - francia forradalomtól függetlenül - 1792-ben ledőlt huszártornyot.
A Notre-Dame problémája, hogy egyszerre több szervezetnek van felette joghatósága: az érsekségnek, a párizsi városházának és a műemlékvédelmi hivatalnak. Így sokkal nehezebb a karbantartása is - emelte ki Gauvard. "Remélem, hogy lesz országos és nemzetközi adománygyűjtés a munkálatok finanszírozására, mert ez nagyon sokba fog kerülni" - hangsúlyozta.
Keddig több vagyonos francia család ígért támogatást a székesegyház újjáépítésére. A Pinault család 100 millió eurós (32 milliárd forintos), míg Bernard Arnault francia üzletember 200 millió eurós (64 milliárd forintos) adománnyal járul hozzá a munkálatokhoz. A katedrális újjáépítésére az Egyesült Államokban is gyűjtést kezdtek. A GoFundMe adománygyűjtő oldalon több mint 50 kezdeményezést indítottak ezzel a céllal hétfőn. Restaurátorok segítségét ajánlotta fel kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök, uniós gyűjtésre szólított fel Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Szeged és Székesfehérvár önkormányzata egyenként 10 ezer eurót ajánlott fel az újjáépítési munkákhoz.
(MIT Technology Review, MTI)
A közel-keleti konfliktus következményei hónapokig, sőt akár évekig is érezhetők lehetnek – jelentette ki Ursula von der Leyen. 
