Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Nem feltétlenül ez az egyetlen olyan költekezése a kormánynak, ami külső szemlélőként akár indokolatlannak is tűnhet. De ebben az esetben még egy gyenge indok sem támasztja alá a költést.

A cikk eredetileg az mfor.hu-n jelent meg. 

Még maga Orbán Viktor miniszterelnök is elismerte a legutóbbi rádióinterjújában, hogy a munkaerőpiaci statisztikák világa kész dzsungel, annyiféle adat lát napvilágot. Eltérő módszertanok, eltérő adatforrások, más-más időszakok nehezítik az eligazodást az adatok között. Hiába azonban ez a sokfeléség, még így sem találni olyan indokot, ami alátámasztaná, hogy miért kellett már most pluszpénzt biztosítania a kormánynak a közfoglalkoztatásra. Helyesebben megfogalmazva, miért engedte meg a július utolsó napján megjelent kormányhatározattal, hogy 5 milliárd forinttal túl lehessen lépni az erre szánt idei előirányzatot.

A megjelent határozat "indoklás" gyanánt úgy fogalmaz:

"a kormány megerősítve szándékát, miszerint a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében annyi munkahelyet hoz létre, amennyi a koronavírus világjárvány következtében megszűnik, rögzíti, hogy mindenki számára, aki ezt igényli, a közfoglalkoztatás keretében munkalehetőséget biztosít".

Ezért a Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül a Start-munkaprogramok előriányzat 5 milliárd forintos túllépését hagyták jóvá.

A kérdés azonban, hogy miért, és miért pont most? A részletes államháztartási adatok szerint június végén ezen a soron ugyanis még bőven volt fedezet, olyannyira, hogy hiába határozta meg a munkaerőpiac első félévét a koronavírus-járvány, időarányosan még kevesebbet is fordított a kormány közfoglalkoztatásra. A mérleg szerint az idei 140 milliárd forintos előirányzatnak 46,3 százalékát, vagyis 64,78 milliárdot költöttek el. Vagyis az év hátralévő részére az előirányzatnak még több mint a fele megvan. Ez alapján tehát egyáltalán nem merül fel annak a veszélye, hogy augusztusban kimerülne a keret és kellene némi plusz forrás.

Igaz, a júliusi költségek nagyságát egyelőre nem ismerjük, így elméletben akár az is elképzelhető, hogy júliusban olyan mértékű volt a közmunka iránti igény, hogy kevésnek fog bizonyulni az idei 140 milliárdos előirányzat. Igen ám, viszont ezt a gondolatmenetet - pontosabban a kormányhatározat időzítését - rögtön meg tudják cáfolni az adatok és a gyakorlat is.

Egyrészt június közepe-vége óta a kormányzati kommunikáció is arról tájékoztatott, hogy egyre jobban javul a munkaerőpiaci helyzet. Csökken a regisztráló álláskeresők száma - ami szükséges ahhoz, hogy az álláskeresési ellátás kifutása után közmunkára jogosult legyen valaki -, és ezzel párhuzamosan egyre többen el is tudnak helyezkedni. Ráadásul a tavaszi, korlátozásokkal teli hónapokban a munkaügyi hivataloknál regisztrált álláskeresők nagyjából 112 ezerrel lettek többen, 376 ezren a júniusi adatok alapján.

Ahogy azt egy korábbi cikkünkben levezettük, a közfoglalkoztatási programok, mint elhelyezkedési lehetőségek a három hónapos álláskeresési járadék miatt legkorábban július elején jelenthetnek alternatívát. Azok számára, akik márciusban vagy előtte veszítették el az állásukat. Márciusban - a járvány betörésének idején - azonban még kevesebb álláskereső volt Magyarországon, 281 ezer fő, ami a korábbi időszakokhoz képest egyáltalán nem nevezhető nagyon kiugró létszámnak, tehát extra költségvetési plusz forrást még nem igényelhetne a foglalkoztatásuk.

Az időzítés szükségszerűségét kérdőjelezi meg egyrészt az a tény is, hogy márciustól kezdve sokan találhattak maguknak új munkát a gazdaság újraindulásával párhuzamosan, tehát a májustól induló időszakban. Másrészt pedig ha az eddig tapasztaltnál magasabb számban volt már júliusban szükség közfoglalkoztatásra, az még nem jelenti azt, hogy az év hátralévő részére kevés lenne az éves előirányzat rendelkezésre álló több mint fele. Figyelembe kell venni ugyanis, hogy többen el tudnak helyezkedni a versenyszférában, így a közfoglalkoztatási programokat nem kell végig kitöltenie az érintetteknek. Sőt, a kormány különféle ösztönzőkkel segíti a minél előbbi elhelyezkedést.

Mivel semmilyen adat nem enged arra következtetni, hogy indokolt az előirányzat túllépésének jóváhagyása, a legutóbbi Kormányinfón lapunk Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszternél érdeklődött a közfoglalkoztatás aktuális helyzetéről.

"A korábbi 83 ezres létszám még mindig nagyon kis számban, de nő. A közmunkában résztvevők száma most 93 ezerhez közelít - válaszolta a miniszter munkatársunknak."

Vagyis még ez a szám sem lépte túl a kormány eredeti, békeidős céljaival összefüggésben meghatározott 100 ezres lélektani határt. A növekedés mértéke pedig egyáltalán nem nevezhető drasztikusnak vagy kiemelkedőnek.

Hogy valójában miért határozott úgy a kormány, ahogy, az egyelőre teljesen érthetetlen. Főleg annak ismeretében, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül a passzív ellátások előirányzat viszont rászorulna a többletforrásra. Mint ahogy arra elsőként felhívtuk a figyelmet, az idei előirányzat csak szerencsés helyzetben tudna még egy havi kiadást fedezni. Igaz, ez felülről nyitott kassza, tehát a költségvetés külön módosítása nélkül biztosíthat többletforrást erre a kormányzat. Visszatérve a közfoglalkoztatás előirányzatára, annak növelését tehát sem a statisztikák, sem a munkaügyi hivatalok adatai, sem pedig a költségvetési mérleg nem magyarázza. Legalábbis a mostani engedélyezést semmiképp. Ezek után egyetlen kellemetlen magyarázatot találhatunk csak a lépésre: olyan adatok birtokában van a kormányzat, mely a munkaerőpiac eddiginél sokkal kedvezőtlenebb jövőbeli helyzetére enged következtetni, és ezzel most idő előtt biztosították a forrásokat. Az augusztus 20-a után érkező júliusi államháztartási adatok megjelenése után talán okosabbak lehetünk már.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság A regisztráltak kétharmadát már beoltották itthon
Privátbankár.hu / MTI | 2021. április 16. 17:35
Eddig 4 millió 219 ezer ember regisztrált az oltásra, kétharmaduk (66 százalék) már meg is kapta az oltást - közölte a koronavirus.gov.hu pénteken.
Makro / Külgazdaság Kína a célkeresztben – ma kulcsfontosságú tárgyalás zajlik a Fehér Házban
Káncz Csaba | 2021. április 16. 15:07
A japán erők egyre kevésbé tudják féken tartani a kínai parti őrség nyomását a vitatott szigetcsoport körül. Washington az utóbbi napokban nyomást gyakorolt Tokióra, hogy a két vezető ma fogadjon el közös közleményt Tajvanra vonatkozóan. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Becsületesen átsörözte az év első három hónapját a magyar
MTI | 2021. április 16. 09:34
Persze otthon, hiszen a vendéglátóegységek zárva voltak a koronavírus miatt. Így, bár a bolti kiszerelésű sörök forgalma megnőtt, azt kiegyensúlyozta a hordósok forgalmának megszűnése. Összességében minimális sörforgalom-növekedést regisztráltak így az első negyedévben.
Makro / Külgazdaság Hatalmasat nőtt a kínai gazdaság az első negyedévben
MTI | 2021. április 16. 07:25
A kínai gazdaság 18,3 százalékkal növekedett az első negyedévben, miután a koronavírus-járvány belföldi megfékezését követően az ország gazdasága gyorsuló ütemben állt helyre a tavalyi első negyedévben regisztrált visszaesésből - derült ki a kínai statisztikai hivatal pénteken közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Itt a rendelet: a vendégeknek nem kell majd maszkot viselni a teraszokon
Privátbankár.hu | 2021. április 16. 07:12
A csütörtök esti Magyar Közlönyben jelent meg a rendelet a nyitás következő szakaszának főbb szabályairól.   
Makro / Külgazdaság Mire kiengedik az idősotthonok lakóit, újra kell oltani őket
Kormos Olga | 2021. április 16. 05:34
Kisebb-nagyobb megszakításokkal több, mint egy éve zárultak be az idősotthonok kapui, ahol a nyári nyitást leszámítva kis túlzással élve, se ki-se be nem lehet jutni. Vajon, hogy bírják a hosszú bezártságot mentálisan a bentlakók, főleg most, hogy érthetetlen módon a rossz járványügyi adatok ellenére sok helyen nyitás történik?
Makro / Külgazdaság Sorra dőlnek be a nagy kínai hitelek Afrikában
Káncz Csaba | 2021. április 15. 18:49
Több afrikai ország is átütemezést kér kínai projektjeinek adósságára. Az afrikai projektek komoly hasonlóságokat mutatnak a túlárazott és tucatnyi sebből vérző Budapest-Belgrád vasútvonal beruházással.  Káncz Csaba jegyzete  
Makro / Külgazdaság Emelik a hiánycélt - egyetért a költségvetési tanács
Privátbankár.hu / MTI | 2021. április 15. 17:37
A Költségvetési Tanács egyetért a 2021-es hiánycél emelésével, mivel a járvány harmadik hulláma szükségessé teszi a korábban tervezettnél nagyobb mértékű költségvetési támogatást az egészségügy és a gazdaság számára.
Makro / Külgazdaság Újabb pofonokat kapott az AstraZeneca – felkészül a Johnson&Johnson
Wéber Balázs | 2021. április 15. 16:47
A brit-svéd gyógyszergyártó vakcinája iránti bizalmat a korábbi felfüggesztések már megingatták, a legújabb hírek pedig akár teljesen romba dönthetik. Dánia tegnap teljes egészében törölte az AstraZenecát az oltási programjából, az EU pedig nem hosszabbítaná meg szerződését a céggel, mint ahogy a Johnson&Johnsonnal sem. Magyarország továbbra is teljes körűen használja az AstraZenecát, a Johnson&Johnson (Janssen) vakcinát viszont egyelőre jegeli.   
Makro / Külgazdaság Kormányinfó: 4 millió oltott után lesz jelentősége a védettségi igazolványoknak
Székely Sarolta | 2021. április 15. 12:06
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a járványhelyzetről és a kormánydöntésekről szokásos Kormányinfóján számolt be. 
Friss
hírlevél
depositphotos