A reklámadó szabályainak januári változásával kapcsolatban tett fel kérdéseket az adóhatóságnak a Reklámadóblog.hu. A kérdések kitértek a külföldi illetőséggel rendelkező reklámadó-alanyokra is.
De most komolyan?
A hazai piaci szereplőket ugyanis élénken foglalkoztatja a gondolat, hogy mit kezd majd az adóhatóság azokkal a külföldi adóalanyokkal, akiken - belföldi letelepedés hiányában - sokkal nehezebb behajtani a reklámadót.
Ez kimondva kimondatlanul a Google-t és a Facebook-ot érinti leginkább, de ebbe a körbe sorolhatóak a magyar nyelven is elérhető tematikus hirdetési portálok mint például a Booking.com.
A blog ezért megkérdezte a NAV illetékeseit, hogy tervezi-e behajtani ezeken a külföldi adóalanyokon az általuk fizetendő reklámadó összegét.
Belekeverjük Európát is
A reklámadó-tartozás, mint minden más adótartozás behajtása érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igénybe vesz valamennyi a tartozás behajtásához szükséges jogszabályi lehetőséget – írta a NAV válaszában. Így amennyiben – végrehajtható vagyon hiányában – a tartozás belföldön nem érvényesíthető és feltételezhető a külföldi vagyon megléte, kezdeményezi a külföldi behajtást.
Ennek kezdeményezésére sor kerülhet az Európai Unió tagállamaiban működő adóbehajtási jogsegély keretében, amennyiben az általános feltételek megvannak. Ez esetben a behajtási eljárást egyszerűen, elektronikusan kezdeményezik az Unió által e célra biztosított informatikai alkalmazás segítségével.
A január 1-től hatályos szabályok szerint a reklám közzétételt megrendelő adóalanyok reklámadó-nyilatkozat hiányában is mentesülhetnek a reklámadó-fizetési kötelezettségük alól. Az adómentesség feltétele, hogy igazolni tudják, hogy a reklám-közzétevőktől bekérték a nyilatkozatot, és ezt a tényt be is jelentették az adóhatóságnak.
Ennek alapján vélhető, hogy a NAV nagyon komoly adatbázist építhet a kérdéses cégek által a magyar adóalanyok részére értékesített szolgáltatásokról.
Az előzetes szakértői vélemények azt feltételezték, hogy csak a legnagyobb reklámozók jelentik majd be költéseiket az adóhatóságnak, mert ha a havi reklámköltések nem haladják meg a 2,5 millió forintot, akkor a megrendelőket sem reklámadó- sem pedig társasági adófizetési kötelezettség nem terheli.
Azonban még így is egyedülálló értékű adatvagyon állhat elő, mivel sem a Google sem pedig a Facebook nem kommunikálta még a Magyarországról származó bevételeinek nagyságát.
Kétélű a penge, ki tudja mi lesz vele?
A NAV várhatóan egy adatgyűjtési időszakot követően - amely során a megrendelők akár számlák szintjén nyilatkoznak a reklám-közzétevők adóalapjáról - elektronikus formában kezdeményezni fogja az ír adóhatóságtól a reklámadó beszedését.
Az adóbeszedési eljárás sikeressége egyben a reklámadó európai értelemben vett próbája is lehet. Ha Magyarország rést tudna ütni a Google adóalapján, akkor ez a "jó gyakorlat" hamar elterjedhetne, de a tagállamok saját maguk határozhatnák meg az adó mértékét.
Ez azonban még a jelenleginél is visszásabb helyzeteket eredményezne, ami felerősítené a kérdésben érintett tagállamok igényét egy uniós szinten meghatározott adókötelezettség bevezetése iránt. Ha viszont a külföldi adóalanyok adókötelezettségének behajtása eredménytelennek bizonyulna európai szinten, akkor az viszont pont a hazai adózók szempontjából feszegetne kényes kérdéseket..
Évek óta nem volt ilyen. 
