Nem a Valutaalap pénzére van szükségünk

Kell-e nekünk a Valutaalap pénze? Nem.

Az utóbbi hetekben sokszor előkerült az IMF-megállapodás kapcsán, hogy Magyarország még mennyi ideig lesz képes finanszírozni magát a piacról. A kedvező környezet, az alacsony hozamok azt mutatják, hogy ezzel a jövő év végéig nem lesz gondunk, ami egyben azt is jól jelzi, hogy Magyarországnak nem mentőcsomagra, hanem magára a Valutaalapra és az Európai Bizottságra van szüksége. De miért is?
A piac azt szeretné, ha Magyarországon beruházásösztönző piacbarát körülmények uralkodnának, ehhez pedig kiszámítható gazdaságpolitikára van szükség, ami az elmúlt 2 évre nem igazán volt jellemző. A hitelkeret-megállapodással Brüsszel és Washington kontrollt gyakorolhatna a magyar kormány mögött működő gazdaságpolitikai műhely felett, kiküszöbölve ezzel a hirtelen átnyomott törvényeket, intézkedéseket, melyek elijeszthetik a tőkét. A magyar gazdaság kicsi és nyitott, a jövő évi növekedésünk egyetlen alapja az export - nagyon nem mindegy, hogy milyen hazánk külső megítélése.

A Népszabadság mai száma kormányzati forrásokra hivatkozva azt írja, az "IMF megsértődött", ennek oka pedig a kormány által indított kampány, mely igenis IMF-ellenes üzeneteket fogalmaz meg, miközben a befektetőknek a kabinet az elmúlt hónapban folyamatosan azt az üzenetet ismételgette, hogy a "megállapodás karnyújtásnyira van".

Mit akar tőlünk az IMF?

A Valutaalap strukturális reformokat, hatékonyabb és olcsóbb államot akar, a felesleges párhuzamosságok megszüntetését, a költségvetést pedig középtávon konszolidálni kell, hogy az adósság ne termelődjön újra (ezért van szükség a szociális ellátások célzottabbá tételére például). Olyan pontok ezek, melyeket korábban szinte mindegyik magyar kormánytól hallottunk már, nincs új a Nap alatt. Ezzel tisztában van a mostani kormány is.

Úgy tűnik a Valutaalap most azt a stratégiát követi, amit év elején is, amikor Magyarország még csak zöld jelzést sem kapott a tárgyalások megkezdésére az Európai Bizottságtól, mert 3 kötelezettségszegési eljárás folyt éppen ellene. A bajos ügyeket Brüsszel és Budapest tárgyalta meg egymással, az IMF kivárt. Most úgy tűnik, a tárgyalások folytatásának alapfeltétele, hogy Brüsszel rábólintson az ún. EDP-jelentésre, melyben Magyarország azon intézkedéseket sorolta fel, hogyan éri el idén és jövőre is a hiánycélt, hogy kikerülhessen végre a túlzottdeficit-eljárásból. Ehhez összesen 764 milliárdnyi megszorítást jelentett be Matolcsy György, ami azonban Brüsszel szerint már "majdnem elég", de túlságosan visszafogja a növekedést, így további kiigazítások lehetnek szükségesek.

A Privátbankár értesülési szerint a kormány "a Valutalappal történő megállapodásra az állampolgárokat felkészítő" kampányát a szervezet budapesti irodájában is megrökönyödéssel fogadták, mondván, se ingatlanadót, sem nyugdíjcsökkentést nem kértek a magyar féltől. Az IMF ugyanakkor jól láthatóan nem konfrontálódik egyelőre Budapesttel, ezt a szerepet meghagyja az EU végrehajtó szervének, a Bizottságnak.

A kemény ütközet Brüsszellel lesz

Orbán Viktor a legutóbbi EU-csúcson

A túlzottdeficit-eljáráson múlhat, hogy idén folytatjuk-e a tárgyalásokat. Ha Brüsszel szerint a magyar kormány lépései nem elegendőek, újra belengethetik, hogy a kohéziós alapok egy részét felfüggesztik, mondani sem kell, hogy a jövő évi szerény növekedési kilátások tekintetében ez milyen fájdalmas érvágás lenne. Legutóbbi kommentárjával Brüsszel arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy az újabb kiigazítások ismét főleg a költségvetés bevételi oldalát terhelik (ezt már a Széll Kálmán-tervek kapcsán is szóvá tették) - ez ugyancsak a növekedés ellen hat.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Brüsszelben már előkészítették egy újabb kötelezettségszegési eljárás elindítását, mégpedig a tranzakciós illeték MNB-re való kiterjesztése miatt. Ettől a kormány elállt ugyan, és nem is számol már az ebből remélt 116 milliárddal, ugyanakkor az erre vonatkozó törvényjavaslatot még mindig nem nyújtották be. Brüsszelben már korábban jelezték, a szóbeli ígérettel nem érik be, konkrét lépéseket várnak az ügyben. Ha az eljárás megindul, nem kérdés, hogy jövőre tolódik az IMF-megegyezés.

Az már a Brüsszelnek küldött legutóbbi jelentésből is kitűnik, hogy a kormány már nem számol egy idei IMF-megállapodás megkötésével (október elején még igen) - ami nem jelenti azt, hogy lemondtak volna arról, hogy sikerül megállapodni még idén. Az NGM számításai szerint az IMF-fel kötendő megállapodás a hozamszintek csökkenése és a forint erősödése miatt idén 7 milliárdos "levegőhöz" kutatta volna a költségvetést. Az államháztartás "méreteihez" képest ez nem nagy tétel. Egyre több feltörekvőpiaci elemző számít arra, hogy a megállapodás 2013-ra csúszik, így tehát amíg a most tapasztalt kedvező piaci környezet fennmarad, nem lesz különösebb negatív hatása, ha 2013-ban egyezünk csak meg, és idén már nem utazik Budapestre a trojka.

A piacot tesztelheti az MNB egy újabb kamatvágással

Sőt, Horváth István, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója szerint, ha a piac kedvezően fogad egy újabb kamatvágást, akkor a megállapodás szinte biztosan tolódik, hiszen a magyar kormányon piaci nyomás nem lesz. A hangsúly a kedvező külső körülményeken van, mely az MNB monetáris tanácsának is teret engedhet az újabb lazítás irányába.

A politikai nyomás Brüsszel részéről azonban nem fog csökkenni. Láthatóan sokkal keményebben áll az Európai Bizottság a magyar kormányhoz. Tavasszal a tárgyalások elindításához az is elég volt, hogy Orbán Viktor személyesen tett ígéretet Jose Manuel Barrosónak, hogy a kötelezettségszegési eljárások kapcsán felmerült európai kétségekre Magyarország megnyugtató választ fog adni (a neuralgikus pont az MNB függetlensége volt, az eljárást végül meg is szüntette később Brüsszel, bár a magyar fél nem adott fel mindent álláspontjából). Az elmúlt 3 hétben Magyarország két jelentést is küldött Brüsszelnek, soha nem látott mértékű kiigazítás végrehajtását ígérve. Ez sem volt elég - amibe nyilvánvalóan belejátszott az is, hogy megrogyott a bizalmi viszony Budapest és Brüsszel között.