A túlzottdeficit-eljárás (EDP) miatt 12 napon belül két jelentést is prezentált a magyar kormány az Európai Bizottságnak. Matolcsy György október 5-én egy 397 milliárd forintos megszorítócsomagot jelentett be, majd 12 nap múlva (tegnap) egy újabb, 367 milliárdos egyenlegjavító pakkot ismertetett a közvéleménnyel - a kormány célja, hogy Magyarország kikerüljön az eljárásból.

A bejelentésekkel párhuzamosan a kabinet megküldte az ún. EDP-jelentést az Európai Bizottságnak. Már az október 5-én ismertetett anyagban is voltak érdekes részletek (Matolcsy lehetséges gazdasági visszaesésről beszélt akkor, míg a jelentés egyértelműen 1,2%-os visszaeséssel számolt az idei évre), ez most sincs másként. Úgy tűnik, a kormány lemondott arról, hogy idén megegyezzen az EU-IMF-párossal. Sőt.

Rosszabb kilátások, konzervatív tervezés - az elmúlt két hét termése

Nem számolnak a megállapodás hatásaival

Az NGM honlapjára felkerült jelentés nem számol az EU/IMF-megállapodás pozitív hatásaival, melyek javíthatják a költségvetés pozícióit (erősebb forint árfolyam, csökkenő hozamszintek). Az újabb megszorítócsomag keretében bejelentett lépések "a kormány által reálisnak gondoltnál nagyobb makrogazdasági és költségvetési kockázatok esetleges megvalósulása esetén is lehetővé teszik a (megemelt) hiánycélok elérését, még az EU/IMF megállapodás várható egyenlegjavító hatások nélkül számítva is" - írja a dokumentum. Vagyis a kormány sem az idei, sem pedig a jövő év tekintetében nem számol a megállapodás pozitív hozadékaival. Mint megjegyezik, a lehetséges megállapodás hatásait az Európai Bizottság sem vette figyelembe prognózisaiban.

Kissé zavaros a kép

A korábban közölt EDP-jelentésben, két héttel ezelőtt ugyanakkor az NGM még egyértelműen számolt a megállapodással, főleg a jövő év vonatkozásában. A kép azonban így is zavaros. A gazdasági folyamatok elemzésénél ugyanis szó szerint az szerepelt, hogy "a makrogazdasági pálya nem tartalmazza a közeljövőben megkötendő EU-IMF megállapodás pozitív makrogazdasági hatásait", a 2014-ig kitekintő rövid összefoglaló ugyanakkor megjegyzi, hogy a megállapodás megkötésével újabb tartalékokra tehet szert a büdzsé. A további fejezetekben azonban kétszer is előfordul az EU-val és a Valutaalappal kötendő megállapodás. Először is a 300 milliárd forintos forrásigényű Munkahelyvédelmi Akciótervnél, annak egyik forrása ugyanis épp a megállapodás következtében csökkenő hozamszinteken elért plusz lett volna. Az uniós társfinanszírozásnál megint előkerül a megállapodás.
"Az EU/IMF hitelmegállapodás megkötésével lehetőség nyílik az ún. „top-up” mechanizmus igénybevételére, a hazai társfinanszírozás 15%-ról 5%-ra mérséklésére" - írta még október 5-én a nemzetgazdasági tárca.

Brüsszelben nem tétlenkedtek most

A ma ismertetett jelentés ugyanakkor egyértelműen fogalmaz, a két héttel ezelőtti változathoz képest a kormány most már abszolút nem számol a megegyezés hatásaival. Ez még nem jelenti ezt, hogy a kormány lemondott a megegyezésről, valószínűleg mindez üzenet a befektetőknek, hogy a kormány konzervatív módon tervez, a hiánycélt pedig mindenképpen eléri.

Elemzők szerint egyre kisebb a valószínűsége, hogy idén megegyezés születhet. A magyar fél két és fél hónapig ült a Bizottságnak küldendő válaszán, az eredetileg szeptemberre tervezett második tárgyalási forduló így jócskán csúszott. A fókusz most azonban az EDP-re került, és a Bizottság nem is nagyon tétlenkedett, két héten belül reagált az október 5-ei bejelentésekre. Ha Brüsszelben tartják ezt a tempót, és a most bejelentett 7 intézkedés pozitív fogadtatásra talál, az nagy lendületet adhat a tárgyalásoknak még az év vége előtt. A kormány már több ponton engedett ősszel a nemzetközi partnereknek, így például nem terheli rá a tranzakciós adót a nemzeti bankra.

Karnyújtásnyira a megállapodás, de időpontunk sincsen még

Az NGM korábban úgy számolt, hogy a forint árfolyama 5%-ot erősödhet, a hozamszintek pedig 50 bázisponttal csökkenhetnek, majd folyamatosan 150 bázisponttal mérséklődhetnek, ha megegyezünk. Ez az idei évre 7 milliárdos könnyebbséget jelenthetne a büdzsének, jövőre pedig 102 milliárdot - feltételezve, hogy novemberben megkötjük a hitelkeret-megállapodást.

Bár a megállapodás megkötését sokan 2013 elejére teszik, ez nem ingatta meg a befektetők bizalmát, akik megelégszenek egyelőre azokkal a kormányzati nyilatkozatokkal, miszerint a megállapodás "karnyújtásnyira van" (legalább is ez látszik az állampapírhozamok csökkenésében és a forint erősödésében). A valóság azonban az, hogy egyelőre időpontot sem kaptunk a Valutaalaptól a második fordulóra.

Állampapírpiaci hozamok és a hosszú távú papírok teljesítménye

Ne felejtsük el, mit jelent a hitelkeret

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a nemzetközi piaci hangulat most alapvetően pozitív, ami elhalványítja a tárgyalásokkal kapcsolatos bizonytalanságokat. Azt ugyanis kormányzati vezetők többször is szóba hozták az elmúlt hetekben, hogy Magyarország a jövő év második-harmadik negyedévéig nem szorul külső forrásra, képes finanszírozni magát a piacokról (sőt, akár egész évben is). Azt sem árt ugyanakkor észben tartani, hogy egy hitelkeret-megállapodás nem is jelenti azt, hogy külső forráshoz nyúlunk. A kormány dönthet úgy, hogy nem hív le hitelt az IMF-től, hanem a hitelkeretet egyfajta pufferként kezeli, ami növeli a befektetői környezet bizalmát (főleg, ha csökkenő hozamok mellett tovább tudjuk magunkat finanszírozni a piacról). Amikor tehát kormányzati tisztségviselők arról nyilatkoznak, hogy megvagyunk külső finanszírozás nélkül is, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem akarunk megegyezni az IMF-fel. Az is igaz, hogy a Valutaalappal kapcsolatos kormányzati nyilatkozatokban sokszor jelenik meg a "harci hevület", és az az üzenet, hogy köszönjük, elboldogulunk mi magunk is - ami biztosan nem tesz jót a tárgyalások légkörének.