Ez nem megszorítás, nem orbáni mixtúra, csupán intézkedés lesz - mondta a Népszabadságnak adott interjúban Kósa Lajos a miniszterelnök által beharangozott reformokról. A kormány ma véglegesíti a 2015-ös költségvetést.
Varga Mihály nyilatkozta az ATV-nek, hogy tizenötöt kell aludni, és minden kiderül, de nem lesz megszorítás. Ha nem lesz megszorítás, miért nem hozták nyilvánosságra az önkormányzati választás előtt a miniszterelnök elképzeléseit? - kérdezte a lap Kósa Lajostól. „Azért, mert biztos észrevette, hogy például a mozifilmeket is akkor mutatják be, amikor készen vannak, és nem részletenként, vágatlanul, esetleg szinkron nélkül” - hangzott a válasz.
Kósa Lajos szerint a szociálliberális gazdaságpolitikának a „kedvenc nünükéje”, hogy a politikacsinálás nem jelenthet mást, mint szükségszerűen általánosan népszerűtlen, rossz, megszorító intézkedések meghozatalát, úgymond, azért kell összehúzni a nadrágszíjat, hogy majd később valamikor nagyon jó legyen. „A Bokros-csomag után helyreállt a költségvetési egyensúly, és az első Orbán-kormány idején biztosította a növekedési pályát. Az egész Bokros-csomag ilyen értelemben egy legenda. Bokros Lajos intézkedései közül a csúszó leértékelés és az importvámpótlék volt, ami a makrogazdasági hatás 80-90 százalékát kiváltotta. A csomag többi eleme zömmel arra volt jó, hogy az embereket bosszantsa” - mondta az egykori gazdasági csomagról - nyilatkozta Kósa Lajos.
A Fidesz hosszú távú célkitűzése, hogy Magyarországon mindenki dolgozzon, aki képes rá. Ennek megvalósítása közben ők is hoztak olyan döntést, ami adott esetben a társadalom bizonyos részcsoportjainak nem kedvezett, de a többségnek igen - ilyen volt a korkedvezményes nyugdíjrendszer megszüntetése. Minden létező dolognak van „költsége”, ára, csak az a jó, hogyha ez kisebb, mint a haszon, társadalmi értelemben is - mondja Kósa Lajos, aki szerint nem szeretne a bürokráciacsökkentésért felelős tárca nélküli miniszter lenni. Azt mondta Orbán Viktornak, hogy nem szeretne bürokrácia éléről bürokrácia élére menni a dereguláció jegyében, mert az furcsa lenne. De azt jó célnak tartaná, ha Magyarországon a jelenlegi, GDP-arányos 10,6 százalékos igazgatási költséget legalább a felére tudnánk csökkenteni - az európai uniós átlag négy százalék körül van.
A vezető devizákkal szemben nagy amplitúdóval mozgott a hazai fizetőeszköz, de volt egy pont, amikor mindegyikhez olcsón lehetett hozzájutni. 
