Bokros Lajos Bod Péter Ákossal és Simor Andrással vámháború apropóján azt vitatta meg, hogy merre tart a globális gazdaság és a tőkepiacok.

Így reagálnak Orbán Viktorék a stagflációs helyzetre a volt pénzügyminiszter, egyetemi tanár, közgazdász szerint, vagyis a növekvő infláció, csökkenő gazdasági növekedés kombinációjára. Bokros Lajos a lapcsoportunk által rendezett Klasszis Klubban ugyanakkor arra is rámutatott, azért, hogy a dolgok idáig fajultak, a hazai bankok is okolhatók, amelyek úgymond túlhitelezésbe hajszolták bele a hazai gazdaságot.

Miért ilyen magas az infláció, lehetne-e alacsonyabb, s mit kellene, illetve lehetne tennie a kormánynak, illetve az MNB-nek azért, hogy a pénzromlás fékeződjön? Miért ilyen gyenge a forint, mire lenne szükség ahhoz, hogy erősödjön? Van-e esélye annak, hogy hozzájussunk az Európai Unió hozzájárulási alapjának Magyarországot megillető forrásaihoz? Egyebek mellett ezek megválaszolására is megkérjük Bokros Lajos volt pénzügyminisztert, egyetemi tanárt, közgazdászt Klasszis Klubunk szeptember 8-ai adásában. De ön is kérdezhet, regisztráljon és kövesse élőben a beszélgetést!

Az Orbán-kormány mostani megszorításainak mértékét egyesek a névadó által 1995 márciusában beterjesztett Bokros-csomagéhoz hasonlíthatják. A Horn-kormány pénzügyi tárcáját vezetett közgazdász, egyetemi tanár Bokros Lajostól ugyanakkor egyebek mellett azt is megtudakoljuk, mi történhet, ha nem kapjuk meg az Európai Uniótól a helyreállítási alapból Magyarországra eső részt? Tényleg fenyeget államcsőd?

Mármint, ha azok közé tartozol, akik leértékelődésre várva német márkát, vagy eurót szoktak venni. Ugyanazt csináltad, mint Soros György, csak nem pár száz millió dolláros, hanem pár száz ezer forintos, vagy pár milliós tőkével. Ráadásul ugyanúgy nyertél rajta. Közben esetleg megmentettél 1-2 munkahelyet.

Előválasztás esetén a volt pénzügyminiszter lenne a MoMa miniszterelnök-jelöltje.

Egy csapásra megoldhatja a demográfiai problémákat, elfelejthetnénk a fenyegető nyugdíjkatasztrófát, és jót tehet a gazdaságnak, ha a bevándorlást lehetőségként kezeljük. Azonban rengeteg feltételnek kell teljesülnie, hogy valóban nyerjünk a népvándorláson. Bokros Lajost a Privátbankár Foglalkoztatás - Öngondoskodás konferenciáján kaptuk el néhány szóra.

Miért alacsony Magyarországon még mindig a gyermekvállalási kedv, miért nem hoztak eddig áttörést az állami támogatások ellenére? Miért magasabb másutt? Lehet, hogy ez nem csak a pénzről szól, a gazdasági ösztönzők ezért tévesztenek célt? A Privátbankár konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén neves kutatók mondták el véleményüket.

A múltidéző beszélgetés után a jelenkori magyar gazdaságról kérdeztük Bokros Lajos volt pénzügyminisztert. Szerinte strukturális reformokra, átláthatóbb, tisztább irányításra van a legnagyobb szüksége az országnak. Vajon a kormány által épített, gondoskodó állam kiállhatja-e az idő próbáját?

Kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen érzelmekkel, gondolatokkal és milyen várakozásokkal vágott neki Magyarország a demokratikus átalakulásnak. Bokros Lajos volt pénzügyminisztert arról kérdeztük, hogy az akkori társadalom mennyire láthatta reálisan az ország gazdasági lehetőségeit és milyen úton jutottunk el a jelenlegi helyzetig.

A korábbi tőzsdeelnökök véleménye megoszlik: hasznos lenne-e az MNB tulajdon a BÉT-ben - bár Bokros Lajosból mintha inkább a politikus szólna.

Húsz évvel a bevezetés után is vannak olyan elemei a híres-hírhedt csomagnak, amelyek részei a rendszernek, és sosem kritizálták őket. Fájdalmas volt, nagyot zuhantak a reálbérek, de helyreállította a magyar munkaerőpiac nemzetközi versenyképességét és megmentett az államcsődtől.

Magyarországon a GDP-arányos igazgatási költség 10,6 százalékon áll, s ha felezzük is, magasabb lesz, mint az EU-átlag - nyilatkozta a Népszabadságnak Kósa Lajos.

Bokros Lajos szerint van különbség a mostani és az előző kormányok felelőtlensége között. Például most drámaian növekszik a magyar állam gazdasági szerepvállalása, miközben a visegrádi országoké csökken.

Fenekestül felforgatná a köz- és felsőoktatást Bokros Lajos. Szerinte nem kell ennyi hallgató, főiskola és egyetem. Kell viszont tandíj, mindenkinek, kivéve a szegény, ámde tehetséges diákokat. A Közép-európai Egyetem professzora felsőoktatás-szervezést, -irányítást tanít. A jelenlegi állami vezetők közül senki sem volt a hallgatója, pedig lenne nekik mit mondania. Interjú.

Versenyezhetnek-e a mostani megszorítások a 20 évvel ezelőtti Bokros-csomaggal? Tényleg becstelenség volt a magánnyugdíjpénztári megtakarítások lenyúlása? Miért reformellenes a magyar elit jelentős része? Mikor szakad el a cérna a magyar társadalomban? Működik-e kettős mérce az Európai Unióban? A válaszokat Bokros Lajostól vártuk. Interjú.

Fontos azonosságok és különbségek is vannak a Bokros- és a Matolcsy-csomag között. Az előbbi egyszeri volt, az utóbbi részei azonban futószalagon érkeznek, és nem szolgálják a növekedést - állítja Dózsa György, a Figyelő gazdasági hetilap szerkesztője.

Sokféle csúcson és hullámvölgyben volt a Budapesti Értéktőzsde az utóbbi 22 évben, válságok sorozata, 30 százalék feletti infláció, több éves stagnálás, csődbe menő és felvásárolt cégek hosszú listája, pár év alatt többszörösükre emelkedő részvényárfolyamok - minden volt. Akár háziasszony vesz OTP-t, akár egyetemista eurót, a hazai tőzsde ma is sokak számára mindennek a kezdete. A nagyvilágban pedig minden jól működő gazdaságban van egy jól működő tőzsde.

Fellegi Tamás a hét közepén Washingtonban folytatja az informális megbeszéléseket az IMF illetékeseivel, egyúttal csütörtökön részt vesz az Egyesült Államok fővárosában egy konferencián, amelyen áttekintik a magyar gazdaság és belpolitika egyes fontos kérdéseit. Fellegi többek között Bokros Lajossal és Szapáry Györggyel cserél eszmét.