|
| MTI Fotó: Rosta Tibor |
A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.
Ha sikerrel jár az oroszok ügyeskedése, akkor Magyarország, sőt, a teljes kelet-közép-európai térség drágábban juthat csak földgázhoz a jövőben, mint a nyugat-európai államok.
A régiós gázpiaci fejleményekről szóló cikksorozatunk előző részében bemutattuk, hogyan érte el a Gazprom orosz gázóriás, hogy 2020-tól rajtuk kívül más ne nagyon szállíthasson Közép-Európába. A cég korábban a térséget többnyire Ukrajnán keresztül látta el, ám jövőre felhagynak az ukrajnai tranzittal, és a Balti-tenger alatt kiépített Északi Áramlaton keresztül hozzák a gázt Európába. Ahhoz pedig, hogy ezt térségünkbe is eljuttathassák, épp azt a gázfolyosót foglalták le, amin eddig a versenytársak szállítottak, és amit tulajdonképpen azért építettek egy évtizeddel ezelőtt, hogy Közép-Európában legyen konkurense a Gazpromnak. Mindezt ráadásul az uniós szabályok teljes betartásával tették, az érintett országok hatóságainak figyelmetlenségét kihasználva.
A lényeg, hogy jelen állás szerint a 2020-as évek elején előállhat az, amire már hosszú évek óta nem volt példa: nem igazán lesz érdemi versenytársa Kelet-Közép-Európában a Gazpromnak. Ennek pedig elég súlyos következményei lehetnek a régiós és ezen belül a magyar piacra is.
Vége az olcsó gáz korának
Szakértők szerint attól nem kell tartani, hogy az ellátásban zavarok lennének.
Bár az oroszok szeretnek a gázszállítások csökkentésével vagy a csapok elzárásával csuklóztatni másokat, az Európai Unióban ezt annyira azért nem könnyű megcsinálni, mint mondjuk Ukrajnában.
A Gazpromnak volt már vitás ügye az uniós versenyhatósággal, és ez az orosz cég visszavonulásával zárult: a társaság olyan kötelezettségeket vállalt, amelyek már „eloszlatták az Európai Bizottság (EB) versenyjogi aggályait”. Ha pedig ezeket megszegi, nagyon komoly szankciókra számíthat: az EB döntése szerint a globális árbevételének 10 százalékára is bírságolható.
Ha az ellátással nem is lesz probléma, az árak igencsak megugorhatnak. A régióban megszűnik az a gázbőség, ami a korábbi években az ukrajnai szállításokkal és a nyugati kapcsolattal jellemző volt. Ha az ukrán tranzit nem is áll le teljesen, egész biztosan töredékére csökken, a Gazprom gyűrűje (a lefoglalt gázfolyosó) miatt nyugatról pedig szinte csak az orosz cég szállíthat majd*. Így biztosan ők lesznek az ármeghatározók, hiszen
a versenypiacot egy kvázi-monopólium válthatja fel.
Tulajdonképpen egy falat vertek a kontinens közepére, ami miatt jó eséllyel visszatér az az időszak, amikor a nyugat- és a kelet-európai árak között jelentősebb eltérések voltak, és amit korábban épp az egyenlített ki, hogy a két piacot összekapcsolták. Ezt megelőzően előfordult, hogy az oroszoknak konkurenciát jelentő kereskedőktől jobban elzárt országok a szomszédos államoknál akár 25-30 százalékkal többet fizettek a Gazpromnak. Mi sem mutatja jobban, hogy az orosz cég valami hasonlóra készül, hogy becslések szerint kilencmilliárd eurót költött a Kelet-Európát körbeölelő és elzáró gyűrűje lefoglalására. Ezt pedig nyilván a magasabb gázárral tervezi visszanyerni.
Nagyot nyerhetnek a választásokon az oroszok
A magyar-szlovák vezeték elég jól megmutatta, hogy a versenynek milyen jótékony hatása van a gázszektorban az árakra. A megelőző két esztendő átlagához képest már 2014-ben is nagyjából 15 százalékkal olcsóbban kaptuk az oroszt gázt, pedig akkor még csak a próbaüzem zajlott, egy évvel később pedig – amikor már élesben lehetett szállítani a csövön – további 15 százalékkal estek az árak.
Most ezt az árleverő konkurenciát, illetve annak piacra lépési lehetőségét iktatta ki a Gazprom. Az emiatt várható drágulás pedig akár a rezsicsökkentett lakossági gázár szinten tartását is veszélybe sodorhatja. Korábban írtunk róla, hogy miután a teljes lakosság gázellátását átvette az állam, akár százmilliárdokat is bukhattak volna az adófizetők, mert 2013-2014-ben a rezsidémon elleni háború során sikerült a piaci alá belőni a lakossági árakat. A nemzetközi trendek azonban kisegítették kormányt: az árak 2015 elején világszerte esni kezdtek, így fenntartható maradt a rezsicsökkentés.
Tavaly azonban ismét kifejezetten drágán vettük a gázt az oroszoktól.
Számításinak szerint 2014 óta nem volt ilyen magas a tarifa, a 2017-es szintet pedig bő harmadával haladta meg az ár. Érdemes lesz megnézni a lakossági fogyasztókat kiszolgáló állami gázkereskedő, az NKM Energia Zrt. 2018-as eredményeit, egyáltalán nem kizárt ugyanis, hogy tavaly már veszteséget termelt a vállalat amiatt, hogy olcsóbban kellett továbbadnia a gázt, mint amennyiért vette.*
Rövid ideig ez az állapot még talán fenntartható, ha azonban a Gazprom árdominanciája miatt tartósan magasan maradnak az árak, azt már nem bírja el a rendszer, az évi több tízmilliárdos veszteséget nem lehet fedezni. Arról nem is beszélve, hogy az állami beavatkozás miatt az EU sem nézné jó szemmel a dolgot.
Nem lenne meglepő, ha részben ezért lengette volna be Szijjártó Péter, hogy újabb hosszú távú szerződést köthetünk az oroszokkal. Bár erre szakértők szerint még a Gazprom ügyeskedései mellett sincs szükség*, az lehetséges, hogy egy évtizedes szerződéssel az árban kedvezőbb feltételeket alkudhatna ki a kormány. Legalábbis rövid távon. A különböző vezetéképítési projektek miatt ugyanis később sokat változhat a helyzet, Magyarország pedig úgy járhat, ahogy a legutóbbi hasonló megállapodás alkalmával is: a rövid távú érdekek szem előtt tartása miatt beszorulhat egy nagyon kedvezőtlen szerződésbe. A kilátásokon nem segít sokat, hogy a kérdést még a következő parlamenti választások előtt kezelni kell, a voksolás közeledte pedig a rövid távú érdekeket helyezheti előtérbe.
(G7)
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
