5p
Érdekes módon éppen most, 12-13 év után, az ország legnagyobb válságának közepén vették elő az iraki háború kérdését, és marcangolják rajta magukat, de legfőképpen korábbi miniszterelnöküket, Tony Blairt. Politikai harcról van vajon szó, vagy figyelemelterelés a népszavazás utáni bizonytalanságban?

Éppen most?

Meglepő, hogy épp mostanra állítottak össze egy hosszú jelentést, amivel ostorozzák magukat és volt miniszterelnöküket. Mi lett volna, ha korábban a világ legnagyobb gyarmatbirodalmát kiépítő ország minden esetben így moralizált volna, ha háborúba indul? Vagy akár csak a 20. századra vonatkoztatva: amikor a búr háborút megindították, vagy éppen amikor az első világháború utáni imperialista békéket összehozták, megszerezve és kialakítva Irakot, melynek problémái akkor és általuk lettek megteremtve?

Kétségkívül, a 2004-es iraki háború megítélése kezdettől fogva vegyes volt, és Európában többnyire ellenezték, még a brit közvélemény is. Az sem vitás, hogy elég gyenge okot találtak a megindítására (nem létező tömegpusztító fegyverek), ahelyett, hogy egyszerűen megelégedtek volna a valódi okkal. Viszont ahhoz, hogy komplexen lássuk az egész történetet, érdemes megvizsgálni az eseményt megelőző 15 év történéseit, sőt ennél régebbi történelmi vonatkozásokat is.

A kuvaiti hiba

Ami a rövidtávot illeti: 1990-ben Szaddam Husszein, Irak diktátora, lerohanta Kuvaitot. Ezt a nemzetközi közösség nem akarta annyiban hagyni, ezért Amerika vezetésével felszabadító háború indult, amit a világ nagyjából helyesnek is tartotta. Az akkori amerikai elnök, az idősebb Bush viszont elkövetett egy szarvashibát. Megállt a felszabadított Kuvait határán, pontosabban épp csak egy kicsit benézett Irakba, majd kivonult: Szaddam rendszerét érintetlenül hagyta. Hogy történelmi párhuzammal éljünk: ez olyan, mintha a szövetségesek a második világháborúban megálltak volna, mondjuk a Rajnánál és az Oderánál, és közte meghagyták volna a hitleri birodalmat.

Szaddam természetesen nem nyugodott ezek után sem, hogy is tette volna, amikor megszokta, hogy kedvére packázik a fél világgal (akárcsak egykor Hitler). Hiába erőltettek rá tiltott repülési zónát és egyéb korlátozásokat, mindig talált rá alkalmat, hogy borsot törjön a világ, különösen Amerika orra alá (ugyanezt tette egyébként a líbiai diktátor, Kadhafi is évtizedeken át). Így némiképp érthető, hogy Amerikának, aki tulajdonképpen úriemberként viselkedett azáltal, hogy meghagyta Szaddamot a hatalomban, elege lett ebből.

A háború legitim oldala

Ilyen körülmények között jött a 2001-es szeptember 11-i Oszama bin Laden féle merényletsorozat, ami aztán az ifjabb Bush elnököt morálisan szinte mindenre feljogosította. Ő akkor megtehette, hogy miután az afganisztáni tálib rendszert leverte, apja hibáját is kiküszöböli, és Szaddamot kipenderíti Irakból. Ha csak Amerika vesz részt ebben, a világ morog egy kicsit, majd elül zaj, hisz azért a dolognak mégiscsak volt egy olyan oldala is, hogy Szaddam Husszein egy tömeggyilkos volt, az ilyeneket újabban felelősségre szokták vonni.

Okkal vetődhetett fel a kérdés, hogy ha a jugoszláv háborús bűnösöket elfogják, sőt: Koszovót a NATO háborúban szakította el Szerbiától, majd a szerb vezetőt Hágába vitte, akkor miért ne történhetne ugyanez Szaddam Husszeinnel is, aki egy kurd település minden polgárát, köztük gyerekeket is, mérges gázzal irtott ki? A dolog tehát távolról sem fekete-fehér, hiába próbálják utólag annak beállítani. Ami viszont most érdekes a dologban, az a brit részvétel.

Brit indítékok

Miért csatlakozott Nagy-Britannia az amerikai hadjárathoz? Nagyon nehéz az okokat pontosan meghatározni, de 2-3 tényező lehet, ami Tony Blair és kormánya döntését befolyásolhatta. A leglényegesebb a hosszú múltra visszatekintő brit-amerikai szövetségi viszony lehet. Akárhogy is nézzük, Amerika 3-szor mentette meg volt gyarmattartóját a 20. században: a két világháborúban, majd a hidegháborúban, amikor a szovjet veszélyt tartottá távol Nyugat-Európától. A brit politika egy része vélhetőleg fenn akarta tartani ezt a szoros katonai szövetséget.

Tony Blair és George W. Bush. Forrás: Wikipedia.org

A másik ok a fényes brit múltban gyökerezhetett: ez egy lehetőség volt Nagy-Britannia számára, hogy bizonyítsa, még mindig nagyhatalom, amely képes a világ távoli részein is eredményes katonai beavatkozásra. És végül, a harmadik, lehetséges ok: Irak, mint ország maga egy brit kreálmány. A területet az angolok szerezték meg mandátumként az első világháború után, és létrehozták Irakot rendkívül értelmetlen módon: összezárták benne a síita és szunnita arabokat és a kurdokat. Ez a máig tartó problémák gyökere, és ez termelte ki Szaddam Husszeint is, hisz egy ilyen összetákolt országot csak diktatórikusan lehet egyben tartani.

Amit elrontottak

A nagy baj igazából az, hogy sem az amerikaiaknak, sem az angoloknak nem volt megfelelő elképzelésük a Szaddam utáni rendezésre. Az amerikaiaktól ez még csak elnézhető, mert sosem értették meg a nemzeti-vallási villongások lényegét, és abba az illúzióba ringatták magukat, hogy önmagában a demokrácia ezeket megoldja. Az angolok azonban, akik ezt az országot létrehozták, pontosan tudták, mi a helyzet, ezért ha már belekezdtek, rá kellett volna venniük az amerikaiakat, hogy válasszák szét a 3 ellenséges közösséget akár önálló országként, akár konföderációban.

Ha ezt sikerül keresztülvinniük, jó eséllyel elmaradt volna a síita-szunnita arab testvérháború, és így az Iszlám Állam sem jött volna létre, legalábbis az iraki részen. Így az angolok dicsőséges béketeremtőként tekinthetnének magukra, ezzel szemben most, oly sok év után, amikor a Brexit amúgy is szétszakadással fenyegeti az országot, még emiatt is ostorozzák magukat. Hogy miért? Jó eséllyel, azért, mert a Brexit-káoszt a kormányzó konzervatív párt idézte elő, és most megpróbálják a munkáspártot, és az egykori népszerű miniszterelnököt, Tony Blairt is a mélybe rántani. Nem mellesleg, a közvélemény figyelmét kissé elvonni a népszavazás által kialakult válságról.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság A Trump-fiaskó piaci hatásai: kezdetét veszi az újabb zöldhullám?
Imre Lőrinc | 2026. november 15. 11:01
Az Egyesült Államokban a Demokrata Párt félidős választásokon aratott elsöprő győzelme, illetve az Európai Unióban készülődő szabályozói reform is átalakíthatja a fenntartható befektetési alapok piacát. Ami a politikai fordulatok nélkül is folyamatos mozgásban van: az elmúlt években a nukleáris energiával foglalkozó cégek és a védelmi ipari kibocsátók megítélése változott a legnagyobb mértékben, méghozzá a saját szempontjukból pozitív irányban. Miközben a 2022 óta tartó masszív lejtmenet után az ESG-alapok teljesítménye épp a mögöttünk hagyott negyedévben mutatta a fordulat jeleit – hangzott el a Klasszis Fenntarthatóság 2026 konferencia alapkezelői kerekasztal-beszélgetésén.
Makro / Külgazdaság Rétvári Bence üzent Seszták Miklósnak
Privátbankár.hu | 2026. november 14. 13:57
Rétvári Bence a közösségi médiában jelentette be, arra kéri Seszták Miklóst, hogy adja vissza a mandátumát, illetve, hogy tisztázza magát a hatóságok előtt. A KDNP frakcióvezetője úgy véli, hogy ez az ügy egy egyedi büntetőügy, ugyanakkor azt határozottan visszautasították, hogy Magyar Péter bűnszervezetként állítsa be az egész jobboldalt.
Makro / Külgazdaság Szerb tisztítótűz: felbontották a Donald Trump vejének cégével kötött szerződést
Privátbankár.hu | 2026. november 14. 13:29
Hivatalosan is felbontotta Szerbia a Donald Trump amerikai elnök vejének, Jared Kushnernek a cégével kötött szerződést, amelynek értelmében szállodát, kaszinót és lakóépületeket építettek volna a belgrádi egykori jugoszláv vezérkari épület helyén – jelentette szombaton a Vreme című szerb hetilap kormányzati forrásokra hivatkozva.
Makro / Külgazdaság Folytatódhat az örömködés a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. november 14. 09:15
Az Mfor Üzemanyagár-figyelő szerint mind a kétfajta nafta ára még lejjebb mehet a jövő héten, igaz, a dízelé kevésbé.
Makro / Külgazdaság Lejárt a határidő: megvan, kik közül kerülhet ki a közmédia következő vezére
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 17:21
Megjelent a lista a Független Közmédia Testület honlapján.
Makro / Külgazdaság 1,8 milliárd forint közpénzt használhattak gyanúsan – itt az újabb kormányzati feljelentés
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 13:54
Nem volt minden rendben az alapítványi gazdálkodásban.
Makro / Külgazdaság Zsarolással és kapcsolati erőszakkal vádolják Magyar Pétert
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 12:56
Feljelentést tett Magyar Péter miniszterelnök ellen zsarolás és kapcsolati erőszak gyanúja miatt Ékes Ilona, a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője. A Központi Nyomozó Főügyészséghez benyújtott beadvány Varga Judit volt igazságügyi miniszter parlamenti meghallgatásán elhangzott állításaira épül – közölte pénteken Czunyiné Bertalan Judit, a Fidesz Védvonal nevű kezdeményezésének vezetője.
Makro / Külgazdaság Jó hír érkezett a dízelautósok számára
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 12:50
Pénteken már csak a gázolaj ára mérséklődött a hazai töltőállomásokon. A 95-ös benzin országos átlagára nem változott, a gázolajé viszont további 1 forinttal csökkent csütörtökhöz képest.
Makro / Külgazdaság Nagyot javult Magyarország külső pénzügyi egyensúlya szeptemberben
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 12:36
Jelentősen javult Magyarország külső pénzügyi egyensúlya szeptemberben: a folyó fizetési mérleg 295 millió eurós többlettel zárt az augusztusi 159 millió eurós hiány után. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken közzétett előzetes adatai szerint az eredmény a júliusi 60 millió eurós aktívumot is jelentősen meghaladta, elsősorban az áruforgalmi deficit mérséklődésének köszönhetően.
Makro / Külgazdaság Lendületben a magyar ipar
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 08:40
Éves összevetésben 8,2 százalékkal nőtt a magyar ipari termelés szeptemberben, miközben az előző hónaphoz képest 0,9 százalékos bővülést mértek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett második becslése megerősítette az előzetes adatokat. A feldolgozóipari ágazatok többségében emelkedett a kibocsátás, a növekedéshez legnagyobb mértékben a járműgyártás járult hozzá.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG