|
Mit tartalmaz a Juncker-csomag? Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke még november végén ismertette az általa vezetett testület ötéves munkaprogramjának egyik legfontosabb pilléreként emlegetett befektetésösztönző csomagtervet. A tervről bővebben itt olvashat >>> |
A két legjelentősebb napirendi pont a Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke által bejelentett, túlnyomórészt magántőke mozgósításával számoló, 315 milliárd eurós beruházási csomag, valamint az uniótól keletre elterülő térség helyzete, azon belül is elsősorban az ukrán-orosz konfliktus.
Az Európai Bizottság elnöke a csúcstalálkozóra érkezve arról beszélt, hogy pár kormányfő kevesellte a csomag magját képező uniós forrást, felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy befizetésekkel növeljék az alap rendelkezésére álló összeget.
Vitatni meglehet a dolgokat, de dönteni?
A tanácskozást megelőzően egy neve mellőzését kérő diplomata rámutatott, hogy "ez nem a döntések csúcstalálkozója lesz", azaz az állam-, illetve kormányfők sok mindent megvitatnak majd, de dönteni a helyzetből fakadóan nem sok mindenről lehet.
A diplomata elmondta, hogy a befektetési csomaggal kapcsolatban az állam- illetve kormányfők nem pusztán az annak magját képező közpénzről, a befektetési alapról fognak tárgyalni, hanem annak a vázát építik majd fel, hogy a beruházásokat milyen irányba kellene terelni, úgy is mint például az energiaunió megteremtése, a digitális egységes piac kiteljesítése.
Fő téma: Ukrajna
Ukrajnával összefüggésben az uniós forrás rámutatott, hogy a napokban maga Arszenyij Jacenyuk jelezte Brüsszelben, hogy Ukrajna gondban van, "méghozzá nem kicsi, hanem kétszámjegyű gondban" utalva arra, hogy Kijevnek hozzávetőleg 15 milliárd dollárra lenne szüksége, Jacenyuk elmondása szerint ráadásul "már tegnapra".
"Az Európai Unió se nem elég erős, se nem elég gazdag ahhoz, hogy finanszírozza Ukrajnát. Senki sem az. Teljesíteniük kell a reformok terén, amihez természetesen segítséget kaphatnak" - húzta alá a név nélkül nyilatkozó uniós diplomata.
És akkor még ott vannak az oroszok is...
A forrás szerint ugyanakkor a keleti szomszédság témakörében nem kizárólag Ukrajnáról lesz szó, hanem emellett az Oroszországban kialakult pénzügyi helyzet is érdemes arra, hogy az állam- illetve kormányfők napirendjükre vegyék.
A diplomata emlékeztetett, hogy márciusban elkezdenek lejárni az Oroszország ellen fokozatosan hozott büntetőintézkedések, s ha az unió azokat meg akarja hosszabbítani, vagy változtatni akar rajtuk, ahhoz a tagállamok egyhangú döntésére van szükség.
|
Így látja Merkel a Juncker-csomagot, Schulz az orosz helyzetet A Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök által összeállított befektetésösztönző csomaggal kapcsolatban a Angela Merkel német kancellár kiemelte: az első javaslatok már az asztalon vannak, most a konkrét projektek kidolgozásán a sor. Merkel szerint Európának elsősorban a digitális gazdaságba kell befektetnie, valamint olyan ágazatokba, ahol elmarad a világ más térségeitől, így például az elektromos közlekedésbe. Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke, aki a csúcstalálkozó elején a hagyományoknak megfelelően találkozik a tagállami vezetőkkel, a megbeszélés másik fő témájáról, az ukrán válságról beszélt a riportereknek. Úgy vélekedett, hogy óvakodni kellene az Oroszországgal szembeni európai szankciók enyhítésétől, annak ellenére, hogy ezek a szankciók ellenhatást gyakorolnak Európára, miközben Oroszországban gazdasági és valutaválság bontakozott ki. Schulz szerint elképzelhető, hogy belátható időn belül megoldódik az ukrajnai helyzet, és ha a békés rendezéshez partner lesz Vlagymir Putyin orosz elnök, akkor az orosz gazdasági helyzet is javulhat majd. |
Két balti állam vezeti a sort. 
