Nem olyan szép, mint egy éve
Egy éve nagyon szép volt minden, magas gazdasági növekedés, megszűnő deflációs veszély, de idén már megváltozott a helyzet, csökkent az optimizmus. A részvénypiacok éve elején megbicsaklottak, aztán ugyan magukhoz tértek, de a feltörekvő piacokon véget ért a lelkesedés, megkezdődött a tőkekiáramlás.
Ennek ellenére a CIB lassabb, de stabil növekedést vár a továbbiakban, semmiféle válságot nem vizionálnak. A monetáris politikában fennmarad divergencia: Amerikában a prociklikus fiskális politikát (adócsökkentés a legnagyobb fellendülésben) kompenzálja a szigorító monetáris politika (kamatemelések), ezzel szemben a japán jegybanknál és az EKB-nál nincs még érdemi szigorítás, a CIB nem is vár kamatemelést az EKB-tól 2019 vége előtt.
Monetáris divergencia
A monetáris divergencia következménye lett a dollár idei felértékelődése a tavalyi gyengülés után. A CIB szerint azonban a dollárerősödés jövőre megáll, kivéve azt az esetet, ha a globális hangulat nagyon elromlik és a dollár menekülőeszközzé válik, de erre nagyon kis esélyt adnak.
Idén a feltörekvő piacok komoly nyomás alá kerültek. Egyrészt sokan félnek a kínai lassulástól (a CIB nem tart ettől), illetve az erősödő dollár lecsökkentette a feltörekvők iránti étvágyat. Ráadásul a fundamentális gyengeségek is előjöttek (Argentína, Törökország), ellenben sok feltörekvő piac sokkal stabilabb mint 2008-ban (mi is), most derül ki, ki mennyire felkészült a bőség időszakának esetleges lecsengésére.
Hazai stabilitás
A magyar külső sérülékenység lecsökkent, az egyensúlytalanságok megszűntek, így kevéssé minket kevésbé érintenek a turbulenciák. Megvizsgálták, hogy az eladósodottabb országoknál mennyi refinanszírozási igény van (a lejáró adósság megújítása), ez nálunk magas, de most kicsi a devizaadósság aránya és kevés a külföldi résztvevő, így a belföldi bankok és háztartások finanszírozni fogják a lejáró adósságot.
Gazdasági növekedés, infláció
A magas, 5 százalékos növekedési adat mindenkit meglepett, ráadásul úgy, hogy a külső környezet nem volt támogató, hanem a lakossági fogyasztás, illetve a beruházások fűtötték. A CIB szerint ez az ütem nem tartható, valamiféle túlfűtöttséget jelez. Az EU-források most erősebben áramlanak, most használjuk fel, így 2020-ban jóval kevesebb lesz ezek hatása. Jövőre 3 százalékos növekedésre, utána 2,5 százalékra számítanak, ami viszonylag pesszimistának tűnik a jelen helyzetben.
Az inflációs nyomás közben erősödik, ami először úgy tűnt, hogy csak az egyszeri hatások eredménye, de most már a maginfláció is emelkedik, így a CIB nem számít arra, hogy 3 százalék alá mehetne az inflációs adat, de akár 4 százalék is lehet. Az MNB 4 százalékig nem izgul, miután plusz-mínusz 1 százalék a megengedett eltérés a 3 százaléktól. A CIB szerint nem kizárt, hogy az MNB a fogyasztói árindex helyett a maginflációt fogja figyelembe venni, ezért nem fog sietni a monetáris szigorítással, inkább megvárja, amíg az EKB is elkezdi azt.
Kamatszint, forint árfolyam
A CIB szerint azonban a BUBOR-ok, a piaci kamatszintek mindazonáltal emelkedni fognak, a jelenlegi 0 körüli szintről jövőre fél százalékra, az azt követő évben 1 százalékra. A forint árfolyam 3 évig stabil volt a 310-315-ös sávban, majd kitört a gyenge irányban. Ennek oka a monetáris lazaság és a kinti turbulencia, tovább gyengülni azonban nem tudott az erős fundamentumok miatt, ugyanakkor visszaerősödni sem tud egyelőre, így a CIB 320 körüli árfolyammal kalkulál.
Összességében 2019 még jó év lesz a magyar gazdaságnak, nagy növekedéssel, magas, de nem elszálló inflációval, lassú monetáris normalizálással.
Két halottról szólnak a híradások.
