Azt írják, hogy a dolgozók képzettségére és tapasztalatára szüksége van a munkáltatóknak, ha nem így lenne, fel sem vették volna az alkalmazottakat. Ugyanakkor az országban 11 éves mélyponton van a munkanélküliség, a munkaerőpiacon tehát semmilyen gondot nem okozott a bevándorlás, mondhatni nem vették el az állásokat a született britek elől.
Kampánytéma
A lépés időzítése nem véletlen, hisz a válságba került kormányzó Konzervatív Párt miniszterelnök-jelöltjei pont ezt a kérdést lovagolják meg leginkább kampányuk során, úgy érzik, a párt tagsága által eldöntött utolsó fordulóban jópont lesz, ha a bevándorlás megfékezését, sőt az ott élők esetleges elűzését emlegetik. A versenyben egyébként már csak 3 jelölt van, közülük legesélyesebb a jelenlegi belügyminiszter, Theresa May, aki a népszavazási kampányban Európa-párti volt, de most többször is megváltoztatta álláspontját ebben a kritikus kérdésben.
A brit statisztikai hivatal szerint az országban jelenleg 3,2 millió EU országokból érkezett polgár él, akik közül minden negyedik, azaz összesen 800 ezer lengyel. Érdekes módon az őket követő két legnagyobb csoport nem kelet-európai: az írek 400 ezren, a németek 250 ezren vannak. A következő csoport a románok 200 ezerrel, őket megint csak két régi tag, Olaszország és Franciaország követi, utána jön csak Litvánia és Magyarország.
Kívülről többen jönnek
Hogy végül milyen szabályozás lesz, az EU-val folytatott leendő tárgyalások során alakul majd ki. A legkeményebb (és egyben legvalószínűtlenebb) forgatókönyv az lenne, ha ugyanazok a szabályok vonatkoznának az EU polgárokra, mint most az EU-n kívüliekre. E szerint csak azok kapnak munkavállalási engedélyt, akik hiányszakmában dolgoznak, vagy egyetemi végzettséget igénylő állásban helyezkednek el, és legalább évi 20 800 font lenne a fizetésük, amit jövőre már 30 ezerre emelnek. Ez utóbbi annyiban logikus, hogy egyetemi diplomához kötött állásokban nem is szoktak ennél kevesebbet fizetni.
Érdekes módon ilyen szigorú szabályok mellett is 188 ezren érkeztek tavaly az Unión kívülről, többen, mint azon belülről (330 ezer volt a teljes szám), kétség kívül az Európai Unión kívül majdnem 7 milliárd ember él, az Unióban Nagy-Britannia nélkül 450 millió. Az új bevándorlást nézve tehát már nem is igazán tűnik problémásnak az uniós rész, feltehetőleg a máig tartó lélektani hatást az a 2004 utáni időszak okozta, amikor hirtelen megjelentek a kelet-európai dolgozók.
Kiegyenlítődés
A lengyel kormány máris kampányba kezdett, hogy jöjjön haza az Angliában élő lengyelek egy része. Ez persze leginkább azon múlna, hogy az otthon elérhető jövedelem ne az angliai töredéke legyen, mert ebben az esetben inkább más, jól fizető országba fognak átvonulni. Rövidtávon a font gyengülése is tompíthatja ezt a hatást. A brit fizetőeszköz a népszavazás óta közel 10 százalékot gyengült a lengyel zlotyhoz képest, és ha ez a tendencia fennmarad, egy, a Bloomberg által megkérdezett Angliában dolgozó lengyel polgár szerint már megfontolandó lehet a visszatelepülés, mivel otthoni lakáshitelét zlotyban törleszti.
Mindazonáltal nem valószínű, hogy a font gyengülése olyan mértékű lenne, hogy a brit és a kelet-európai bérek közti tátongó szakadékot jelentősen mérsékelné, de például a német fizetésekhez képesti eddigi brit többletet már elviheti. A nagy rést a lengyel, magyar stb. bérek gyors emelkedése csökkentheti le, ez a folyamat meg is indult, zajlik a reálbérek 5-6 százalékos emelkedése. Ha ez így marad, 2025-re már lecsökken annyira a különbség, hogy okafogyottá váljon a tömeges elvándorlás. Várhattak volna még az angolok egy, maximum két parlamenti ciklust ezzel a fránya népszavazással.
Mérsékelten optimista a nemzetközi befektetői hangulat. 
