Semmit sem tudunk róluk
Bár a gazdaságon belül talán az államháztartással és a hiánnyal kapcsolatban alakulnak ki a leghevesebb viták, abban évek óta teljes az egyetértés szakmai berkekben, hogy a költségvetés fekete lova az állami pénzek közel negyedét elköltő önkormányzati szektor. Annak ellenére, hogy eredménye beleszámít az uniós kötelezettségeink szempontjából is kiemelten fontos ESA-hiányba, év közben szinte semmit sem tudni az önkormányzatok gazdálkodásáról, és tárgyévet követően is csupán néhány összefoglaló táblázat kerül nyilvánosságra a szektor működéséről.
Az átláthatóságot és a korábbi évekkel való összehasonlíthatóságot pedig különösen megnehezíti a tavalyi év kapcsán, hogy nagyon sok állami intézmény átkerült a központi kormányzat felügyelete és irányítása alá. Ez utóbbi nehézség kezelésében némi segítséget nyújt a nemrég publikált zárszámadási törvény, amely a 2011-es gazdálkodási adatok korrigálásával (az intézményi átadások kiszűrésével) lehetőséget biztosít, hogy az önkormányzatok 2012-es gazdálkodását az előző évhez viszonyítva értékeljük.
Záródó pénzcsapok
Ebből az derül ki, hogy az önkormányzatok is érdemi részt vállaltak a 2012-ben végrehajtott 750 milliárd forintos kiigazításból. Miközben a szektor egyenlege „csak” mintegy 60 milliárd forinttal (nagyjából a GDP 0,2 százalékával) javult, addig a valódi kiigazítás ennél jelentősebb volt. Az önkormányzatok bevételei ugyanis összességében reálértéken mintegy 210 milliárd forinttal csökkentek, amelyből 60 milliárd a saját (és átengedett) bevételek alakulásával magyarázható, a többi pedig az állami támogatások 9 százalékos lefaragásával.
Ezzel párhuzamosan viszont a kiadási oldal reálértéken nagyjából 150 milliárd forinttal, több mint 5 százalékkal zsugorodott. Ebből mintegy 65 milliárd forint vezethető vissza a személyi kiadások visszafogására, így a szektor hat százalékkal csökkentette a bérköltségeket, ami a tavalyi 5,7 százalékos infláció mellett nagyjából egyet jelent a nominális bérek befagyasztásával. A dologi kiadások 30 milliárd forintos csökkentése 4,2 százalékos megtakarítást jelent.
| 2011 | 2012 | 2011-2012 | Változás (%) | |
| Személyi kiadások | 1090,1 | 1 025,9 | -64,2 | -5,9 |
| Dologi kiadások | 796,6 | 763,4 | -33,2 | -4,2 |
| Beruházások | 613,9 | 525,4 | -88,5 | -14,4 |
| Támogatások | 339,5 | 352,0 | 12,5 | 3,7 |
Forrás: zárszámadási törvény
A legjelentősebb visszafogás a beruházások területén történt: az e célra fordított kiadásokon megspórolt 90 milliárd forint 15 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Bár pontos adatok nincsenek arról, hogy ez milyen mértékben érintette az egyes területeket, annyi bizonyos, hogy az egészségügy jócskán kivette a részét a megszorításból. Ez részben a fejlesztések, felújítások leállításával, részben pedig az uniós projektek kifutásával magyarázható. Az egyetlen terület, amelyre reálértéken is többet tudtak költeni az önkormányzatok, az a támogatás jellegű kifizetés volt: az e célra fordított összeg 13 milliárd forinttal (3,7 százalékkal) emelkedett 2012-ben az előző évhez képest.
Jean-Noël Barrot szerint nincsenek “vörös vonalak”. Francia katonák Ukrajnába küldését sem zárta ki. 
